Ötből egy magyar egyáltalán nem nézi meg, milyen élelmiszert tesz a bevásárlókosárba

Öt magyar vásárlóból négyen elolvassák az élelmiszerek címkéjét, az ott található információk – összetétel- és tápanyag-adatok – pedig háromnegyedüket befolyásolják abban, hogy melyik terméket vegyék le a polcról. A legtöbben az üdítőitaloknál nézik meg, hogy mi áll a címkén – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el.

A felmérés alapján háromféle vásárlói magatartás azonosítható az egészségtudatosság mértéke szerint:

• a kevéssé egészségtudatosakat érdeklik ugyan az élelmiszerek összetevői, de jellemzően nem figyelnek oda rá, és nem is befolyásolja őket a vásárlásban, táplálkozásban;
• az átlagosan egészségtudatosak odafigyelnek a termékösszetevőkre, és befolyásolja is őket a vásárláskor, de a tápanyagbevitelüket nem figyelik;
• a nagyon egészségtudatosak minden szinten odafigyelnek a termékösszetevőkre, a napi tápanyag- és cukorbevitelüket is követik.

A kutatók megállapították, hogy a nők, a nyugdíjasok és a kisgyermekes édesanyák az átlagosnál egészségtudatosabbak, szemben például az alacsony iskolai végzettségűekkel.

A vásárlókat leginkább azért érdeklik a címkén olvasható termékösszetétel-információk, mert fontosnak tartják tudni, mit fogyasztanak. A vásárlás során a legtöbb embert a tartósítószer-, a cukor-, a színezék-, és a szénhidráttartalom befolyásolja, a válaszadók negyede ha teheti, cukormentes terméket választ.

A tápanyag-bevitellel kapcsolatos tudás ugyanakkor hiányos, hiszen a válaszadók negyede tudja csak, hogy mit jelent a címkéken olvasható referencia-beviteli érték kifejezés, harmaduk van tisztában azzal, hogy az energiatartalmat jelölő kJ és kcal között mi a különbség, és csupán kétötödük tudja értelmezni a tápérték-tartalomra vonatkozó táblázat információit.