A tavalyi siralmas eredményhez képest kilőttek a beruházások

2017 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 27 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki alacsony bázist – jelentette a KSH. A beruházási teljesítmény az előző negyedévihez hasonlóan kiemelkedően nőtt, ami a nemzetgazdaság csaknem minden területét érintette. A nagymértékű bővülés a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projektekkel összefüggő munkálatok élénkülésének és a vállalkozások fejlesztéseiben bekövetkezett expanziónak egyaránt köszönhető – tették hozzá a statisztikusok. 2017 I. félévében a beruházások 25 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2017 II. negyedévében az előző negyedévhez képest a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 6,3 százalékkal emelkedett.

2017 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• Az átlagos 27 százalékos bővülésen belül a gép- és berendezésberuházások 21, az építési beruházások pedig 33 százalékkal növekedtek.
• A beruházási teljesítmény mintegy hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztatóvállalkozások körében 29, a volumen több mint egytizedét realizáló költségvetési szerveknél pedig 56 százalékos bővülés következett be.
• A beruházási aktivitás csaknem minden nemzetgazdasági ágban emelkedett. A nagyobb súlyú területek közül a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt a legnagyobb mértékben (77 százalékkal), elsősorban az uniós forrásból finanszírozott kerékpárút- és autópálya-építések, valamint közútfelújítások bővülése következtében.
• A nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát képviselő feldolgozóipar fejlesztései – a több mint egy éve tartó folyamatos expanzió folytatásaként – 9,2 százalékkal bővültek. A legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a nagy súlyarányú járműgyártás területén növekedtek a fejlesztések. Jelentősen emelkedett a volumen a gyógyszergyártás, az élelmiszer, ital, dohánytermék, a villamos berendezések gyártása, valamint a – feldolgozóipari termelésben legkisebb súlyú – textilipar területén is.
• A harmadik legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene 10 százalékkal nőtt, a lakásépítések mellett a logisztikai és ipari célú bérbeadást szolgáló létesítmények építésében és az irodaház-fejlesztésekben egyaránt növekedés történt.
• A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – másfél éve tartó bővülés után – ismét nőtt (14%-kal), mindenekelőtt a kiskereskedelemben aktív áruházláncok korszerűsítéseinek, felújításainak eredményeképpen.
•  A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai 26 százalékkal gyarapodtak, elsősorban belföldi gyártású mezőgazdasági gépek beszerzései miatt.
• A nagyobbrészt közösségi finanszírozású területeken szintén az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban amiatt, hogy újból megindultak az EU-forrásból finanszírozott fejlesztések. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén megvalósult 94 százalékos növekedésben a határvédelemmel összefüggő ráfordítások is szerepet játszottak. Az oktatásban 43, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 66 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
• A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a beruházások kiemelkedően emelkedtek – elsősorban a földgázkutatások próbafúrásainak tárgyidőszaki ráfordításai miatt – a bányászat, kőfejtésben (megközelítőleg négyszeresére), valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén, ahol továbbra is elsősorban a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások okozták az új tárgyieszköz-beruházások 71 százalékos bővülését. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény részben a műsorszórással és műsorkészítéssel összefüggő fejlesztések következtében is nőtt (68%-kal).
• A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a vendégéjszakák számának növekedésével párhuzamosan zajló hotelépítések és -felújítások járultak hozzá a leginkább a beruházási volumen 21 százalékos emelkedéséhez. Az építőiparban a beruházások – részben a termelésbővülés hatására – 20 százalékkal nőttek. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben megvalósult 15 százalékos bővülés főként a lízingtársaságok növekvő gépjárműimportjának tudható be.
• Az energiaiparban – a korábban befejeződött erőműfejlesztések miatt – 7,2, a víz- és hulladékgazdálkodás területén 22 százalékkal csökkent a beruházások volumene.

Óvatosan kell kezelni a látványos növekedést

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésében azt emelte ki, hogy a látványos növekedést óvatosan kell kezelni, részben a tavalyi alacsony bázis és az uniós projektek meghatározó szerepe miatt. Hosszabb távon a piaci alapú beruházások növekedésére is szükség van, mert nélkülük jelentősebb lassulás következhet be. A jelenlegi kilátások szerint az idén 20 százalék feletti növekedést érhetnek el a beruházások, jövőre azonban 10 százalék alá lassulhat a növekedés. Ez követően, ha az uniós projektek mellett hiányozni fognak a piaci alapú fejlesztések, akkor akár mínuszba is fordulhat a mutató – tette hozzá.

Németh Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban megjelent adatokhoz képest a múlt év egészében valamivel kisebb, 15,9 százalékos volt a visszaesés, mint a korábban közölt 20 százalék. Az adatrevízió azt jelenti, hogy hamarabb behozzák a tavalyi lemaradásukat a beruházások, az idei harmadik negyedévben már meghaladhatják a 2015 végi magas szintet – mondta.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy értékelte, hogy az év hátralevő részében folytatódhat a beruházások kiemelkedő növekedése, részben az EU források felhasználásának fokozatos felfutása miatt. Emellett kirobbanó konjunktúra jellemzi az ipari ingatlan, az iroda és a lakásépítési piacot, ahol az év utolsó hónapjaiban indulhat a tavaly elkezdett építkezések átadási hulláma, ami pozitív kockázatot jelenthet a beruházások alakulására. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, az építési engedélyek másfél év alatt több mint megháromszorozódtak. Folytatódnak a nagy autóipari beruházások is, és az állami beruházások is érdemi felfutás előtt állnak (közutak, sport-, kulturális létesítmények).

Így az idén a beruházások növekedése bőven meghaladhatja a 20 százalékot, míg az áthúzódó hatások miatt jövőre is bő kétszámjegyű növekedés várható. A beruházásoknak érdemi lökést adhat a munkaerőhiány és a várható bérrobbanás, mivel a vállalatok egyre fokozottabban rákényszerülhetnek a hatékonyság és termelékenység növelésére – közölte.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője kiemelte: a KSH adatai  megerősítették, hogy a hazai beruházási teljesítmény továbbra is szoros kapcsolatban áll az uniós források beáramlásának gyorsaságával, illetve ezek esetleges kormányzati előfinanszírozásával. Emellett úgy tűnik, hogy az előzetesen vártnál lassabban bővülő második negyedéves gazdasági teljesítményben nem a visszafogottabb beruházási teljesítmény “volt a ludas”. Mivel a beruházások megugrása minden bizonnyal növekvő importvonzattal járt, elképzelhető, hogy a korábban gondoltnál nagyobb importszámla lesz a magyarázata a várttól valamivel elmaradó második negyedéves GDP-adatnak, melynek részletei a jövő héten esedékesek – tette hozzá.