Az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot az első, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban. A támogatások nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem – írja a Napi.hu egy tanulmány alapján, amit a Miniszterelnökség kérésére készített a KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A jelentés összegzésében szerepel többek között, hogy:
- Az európai uniós források nélkül a GDP 4,6 százalékos növekedés helyett 1,8 százalékkal csökkent volna.
- A fogyasztás 5 százalék helyett 11 százalékkal, míg a beruházás 2,8 százalékos növekedés helyett 31,3 százalékkal csökkent volna a 2006-os szinthez képest.
- A foglalkoztatás 280 ezer fő helyett csak 105 ezer fővel emelkedett volna.
Ezzel párhuzamosan Magyarország versenyképessége az utóbbi 10-15 évben jelentősen romlott. A visegrádi négyek közül a World Economic Forum (WEF) 12 pillérből álló versenyképességi listáján 2006-ban 7 pillérben az első két helyen voltunk, és mindössze egy pillérben voltunk utolsók, ezzel szemben 2016-ban már egyetlen pillérben sem voltunk az első két helyen, és 10 pillérben az utolsó helyen állunk – állapítják meg a tanulmány készítői.
Mi voltunk a legjobban ráutalva az uniós támogatásokra
Azt is megemlítik, hogy az Európai Unió már az eredeti allokációs időszakban is több forrást nyújtott Magyarország számára, mint ami a GNI-ból és a szokásos kohéziós szabályokból adódott volna. Magyarország GDP-je azonban lassabban nőtt, mint a többi visegrádi országé, ezért végül GNI-ra vetítve a legtöbb támogatást kaptunk a régióban.
Ez rámutat arra, hogy a visegrádi országok közül Magyarország volt legjobban rá- utalva az európai uniós forrásokra: a korábbi eladósodásra épülő fejlesztési stratégia helyett az uniós támogatásra épülő fejlesztési stratégia lett irányadó, ez azonban a források 2020 utáni esetleges szűkülésével kockázatot jelent az ország számára – figyelmeztetnek.
Azt is kijelentik, hogy