2017 januárjában az ipari termelés volumene 6,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
- Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,6 százalékkal nőtt (2017 januárjában kettővel több volt a munkanapok száma, mint 2016 első hónapjában).
- Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban 0,1 százalékkal csökkent.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: a trend változatlan, az előző hónapokhoz hasonlóan a főbb ágazatokban inkább a stagnálás volt a jellemző az év első hónapjában.
Tavaly az ipari termelés öt hónapban – februárban, áprilisban, májusban, augusztusban és novemberben – nőtt az előző év azonos időszakához képest, hét hónapban pedig csökkent.
A legnagyobb, 10,8 százalékos növekedés augusztusban történt. Éves bázison tavaly márciusban esett vissza leginkább az ipari termelés, 5,6 százalékkal.
A munkanappal kiigazított adatok szerint tavaly hét hónapban nőtt, négyben csökkent, júliusban pedig stagnált az ipari kibocsátás az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Munkanaphatástól megtisztítva áprilisban volt a legnagyobb növekedés, 4,7 százalékos, szeptemberben pedig a legnagyobb csökkenés, 3,7 százalékos.
Ürmössy Gergely, vezető makrogazdasági elemző:
A vártnál kisebb lendületet vett az ipar januárban
A növekedési ütem első látásra meggyőzőnek tűnik, azonban fontos figyelembe venni, hogy a lendület elsősorban annak köszönhető, hogy idén januárban kettővel több munkanap volt tavaly januárhoz képest – kommentált az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely. A munkanapok hatását kiszűrve azonban látszik, hogy az ipari teljesítmény szerényebb ütemben tudott csak bővülni, 1,6 százalékkal (év/év), míg decemberhez képest 0,1 százalékkal csökkent a termelés.
A beszerzési menedzser indexek továbbra is arra utalnak, hogy a következő hónapokban folytatódhat az ipari termelés növekedése – tette hozzá. Becslésük szerint idén 3-4 százalékkal bővülhet az ipari termelés volumene.