Az elnök elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzeti számlákról pénteken publikált második előzetes adatai jóval kedvezőbb helyzetről számolnak be, mint az évközi adatok. A GDP növekedése 2015-ben a korábban jelzett 2,9 százalék helyett 3,1 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint amivel a költségvetés tervezésekor számoltak. A növekedési ütem meghaladta az EU, az eurózóna, azon belül a német gazdaság teljesítményét, így Magyarország tovább közelített az EU fejlettségi szintjéhez – hangsúlyozta Domokos László.
– tette hozzá.
Domokos László kiemelte: A kormány a tartalékolási politikával megoldotta a korrekciós lépéseket. Az elnök szerint az, hogy a 2014-es nem választási költségvetés volt, megalapozta a jó 2015-ös költségvetési évet, 2016-ban pedig még jobbat várnak – tette hozzá.
Holman Magdolna felügyeleti vezető ismertette: az ÁSZ 2015-től megújult módszertan szerint végzi a zárszámadás ellenőrzését. Ennek eredményeként, statisztikai módszerek alkalmazásával, az ellenőrzés idén is lefedte a költségvetési bevételek és kiadások 100 százalékát. Az ÁSZ közel 150 szervezetnél végzett ellenőrzést, ezen belül 70 központi költségvetési szerv beszámolóját értékelte.
- Az ÁSZ megállapította: az államháztartás központi alrendszerének bevétele 17 497,1 milliárd forinttal, kiadása 18 734,3 milliárd forinttal, pénzforgalmi hiánya 1237,2 milliárd forinttal teljesült, mind a kiadási, mind a bevételi adatok megbízhatóak voltak.
- A központi alrendszer részét képező központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevétel- és kiadás teljesítési adatai megbízhatóak, összességében betartották a jogszabályi előírásokat.
- A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnál a számvevők megbízhatósági hibákat tártak fel, ami meghaladta a lényegességi szintet, ezért a kiadásokat nem megbízhatónak minősítette. Az előirányzatok kezelése és módosítása során betartották a jogszabályi előírásokat.
A központi költségvetés intézményeinek mind a bevételi, mind a kiadási adatai megbízhatóak, szabályszerűségi hibákat találtak, ezek többsége a bizonylatokkal kapcsolatos hiányosság, illetve a gazdálkodási jogkör gyakorlásához kapcsolódtak – közölték.
Pető Krisztina felügyeleti vezető a 2015. évi költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseiről készült számvevőszéki elemzés megállapításait ismertetve elmondta: a 3,1 százalékos növekedés megegyezik az átlagos globális növekedéssel, meghaladja a világgazdasági régiók közül a fejlett országcsoport és az EU átlagos növekedését, és olyan országokét előzte meg, mint Németország és az Egyesült Királyság.
- A stabilitási törvény szerinti 2015. évi államadósság 25 134,9 milliárd forint, a GDP 73,9 százaléka. Az uniós kritériumok szerinti adósságcsökkentési követelmény teljesült, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti adóssága 2015 végén – a 2014. évi 75,7 százalékkal szemben – a GDP 74,7 százaléka volt.
- Az ország külkereskedelmi fogalma kedvezően alakult, a külkereskedelmi export mennyisége a tervezett 6,9 százalékot meghaladó mértékben, 7,7 százalékkal nőtt.
- A háztartások fogyasztási kiadásai 3,7 százalékkal emelkedtek, amit a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a nettó keresetek növekedése, a nyugdíjak reálértékének emelkedése és a devizahitelesek tehermentesítése tett lehetővé.
- A GDP növekedéséhez a mezőgazdasági ágazatokon kívül minden nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legjelentősebben a feldolgozóipar, a járműgyártásnak és a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítményének köszönhetően.
- A 15-74 éves foglalkoztatottak száma 2015-ben átlagosan 4 millió 210 ezer volt, 110 ezerrel több, mint 2014-ben. A foglalkoztatási arány növekedésében és a munkanélküliségi ráta csökkenésében meghatározó szerepe volt a dinamikus gazdasági növekedésnek, a különféle, foglalkoztatást segítő kormányzati programoknak, a rugalmas gyesnek és a munkanélkülieknek juttatott transzferek szigorításának.
- A pénzforgalmi egyenleg kedvezőtlenül alakult, aminek oka, hogy az uniós bevételek elszámolása áthúzódott 2016-ra.
Pető Krisztina kiemelte a kamategyenleg alakulását, ami az elmúlt hat évben a legalacsonyabb volt, és a GDP-arányos államadósság csökkenésének valamint a kedvező kamatkörnyezetnek tulajdonítható.
Az alacsony államháztartási hiány a makrogazdasági folyamatok vártnál kedvezőbb alakulásából származó többlet-adóbevételnek köszönhető. A gazdálkodó szervezetek befizetései nőttek leginkább, növekedési üteme kétszerese a lakossági befizetéseknek és a fogyasztáshoz kapcsolt adóknak. Az adóbevételek a módosított előirányzatot 5,1 százalékkal haladták meg.
Domokos László kérdésekre válaszolva elmondta,