Az Országgyűlés elfogadta a 2017-es adócsomagot, amiből megtudtuk, hogy az egészségpénztári támogatás és a többi önkéntes (például nyugdíj)pénztári támogatás kikerül a béren kívüli juttatások köréből. Megkérdeztük az ország egyik legnagyobb szolgáltatóját, a Patika Egészségpénztár vezetőjét, hogyan látja a változást.
Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher, ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék EHO rakódik a jelenlegi 14 százalékos EHO helyett.
Dr. Lukács Marianna szerint ez az adószabály azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha a munkáltatók nem tudnak az önkéntes kasszákba több pénzt befizetni, akkor az történik, hogy valójában kevesebb pénzt tesznek be a dolgozóiknak, hiszen első helyen az állam adókielégítése áll.
Ezt támasztják alá az elmúlt évek adatai, hiszen eddig is évről évre növekedett a megfizetett cafeteria adója, az állam pedig egyre jobban járt, és most látott további lehetőséget arra, hogy növelje az adót. A cafeteriaelemek között az egészségpénztári szektor 2003 és 2012 között dinamikusan bővült, de aztán ez a trend megtorpant és továbbra is csak 1 millió pénztártag van, köztük is sok a díjnemfizető.
A szektor emelkedésének akkor lett vége az elmúlt néhány évben, amikor elkezdték drasztikusan megemelni a munkáltatói befizetésekre jutó adóterhet. A vagyon is így mozgott, a 60 milliárdot megmozgató szektor nem tud bővülni, miközben az egészség anyagi és adótámogatása az állam kiemelt feladata. Így értékelődik fel az öngondoskodás, hiszen az egyéni befizetőkre vonatkozó szabály nem változott.