Nem kell attól tartani, hogy eltűnnek a vissza nem térítendő támogatások az uniós finanszírozások közül – derült ki Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnökének előadásából, amelyen az uniós beruházási programot értékelte a Napi tudósításában.
Az új uniós tagállamokban – köztük Magyarországon – nem lett átütő siker az EU nagy áttörést ígérő, eredetileg 2015-2017-re tervezett 315 milliárd eurós beruházási terve, a Juncker-terv – mondta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke, aki a közpénzekkel 15-23-szoros tőkeáttétellel magántőkét mozgósítani hivatott programot felügyeli és menedzseli.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a bizottság ősszel a Juncker-terv meghosszabbítását készül javasolni. Az alelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez és az EFSI meghosszabbításához nem lesz szükség a többéves pénzügyi terv megnyitására, mert véleménye szerint elegendő forrás van ehhez a büdzsében.
Katainen a BruxInfónak nyilatkozva elismerte, hogy noha Ciprus és Málta kivételével az összes uniós tagállamba elért az EFSI “keze” és indultak a program keretében finanszírozott, főleg a kis- és középvállalkozásokat támogató beruházások, Közép- és Kelet-Európa nem kapkodott két kézzel a pénzügyi konstrukció és az abból finanszírozott beruházások után.
Katainen szerint a viszonylagos érdektelenségnek három fő oka van:
- mindenekelőtt az, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok gondolkodásában még mindig szinte kizárólagos helyet foglalnak el a strukturális és a kohéziós alapból származó vissza nem térítendő támogatások;
- emellett az új tagállamokban a bankszektor egyelőre nem látta meg a programban a lehetőségeket
- illetve mert egyes új tagállamokban nincs igazán kultúrája az állami és magánbefektetők partnerségén alapuló beruházásoknak, az úgynevezett PPP-nek.
Az új uniós tagállamok “életveszélyes fenyegetést” látnak az új, kölcsönökön alapuló támogatási modellben, ugyanis attól tartanak, hogy ez a vissza nem térítendő támogatásokra épülő kohéziós politikai modell végét is jelenti.
Katainen viszont a Bruxinfo szerint kijelentette: a következő többéves keretköltségvetésben rendelkezésre álló pénzek zöme vissza nem térítendő támogatás marad, de növekedni fog a kölcsönök és a pénzügyi eszközök részaránya.