Lázár János miniszter szerint – döntően uniós előírások alapján – teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, “növelve az átláthatóságot és a versenyt”.
A legfontosabb új szempontok:
- a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot (gyorsértékelés: ezt nevezhetnénk Simicska-szabálynak is, mivel a Közgép rendre a legolcsóbb ajánlatokkal pályázik, amióta Orbán és Simicska összeveszett – a szerk.)
- a túlárazás megakadályozása érdekében az ajánlatkérő előre meghatározhat egy olyan összeget, amely fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot
- csökkentik a meghívásos eljárások értékhatárát – építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik ezeket – (azaz 18M és 100M alatt azt bíznak meg, akit akarnak – a szerk)
- egyszerűsített “új nemzeti eljárás” jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között – (azaz 18-60M között és feljebb azt bíznak meg, akit akarnak – a szerk.)
- fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez egy offshore cég
- uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
E mellett csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: főszabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.
A jogszabály november elsején lép hatályba.