Újabb magyar részsiker: az egész Európai Unióban Magyarországon lehet a legkevésbé kiigazodni a költségvetésen. Mindezt egy IBT (Internation Budget Partnership) nevű, költségvetési ügyekben mértékadó civilszervezet jelentése állítja – írta a 444.hu.
A vizsgálatot 109 tényszerű, tehát nem véleményeken alapuló, mutató alapján vizsgálták a civilek. Magyarországon a Költségvetési Felelősségi Intézet jelentéseit vették alapul.
- A száz kiadható pontból összesen 49-et kapott Magyarország a költségvetés átláthatósága szempontjából
- Ezzel Magyarország a “korlátozott információ” kategória alsó végén szerepel
- Egyedül a Balkán EU-n kívüli részeiben vannak rosszabb számok
- Az OECD-n belül csak Törökországban rosszabb az eredmény
- Még Görögországban is jobb
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="640" width="960" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
De miért ilyen rosszak az eredmények?
Mert a magyar költségvetés objektíve is borzalmas szakmai színvonalon készül.
- A költségvetési törvényben nem tartalmiak a magyarázatok
- Nincsenek a dokumentumokban például funkcionális táblák sem, pedig az – például a konvergenciaprogramban – kötelező lenne
- Nem frissülnek az indoklások az újabb dokumentumokban
- A havi jelentések nem elég részletesek, ömlesztett, összevont adatok vannak benne
- A tartalékok, maradékok elköltése és az átcsoportosítás teljesen a költségvetési felügyeleti rendszeren kívül történik
- Nincs egyetlen olyan aloldal sem az NGM oldalán, ahol elérhető lenne az összes költségvetési dokumentum
- A költségvetési információk rossz minőségű honlapokon, széttagoltan találhatóak meg
Érdekes az elemzéssel kapcsolatban, hogy a szervezet megküldte az illetékes minisztériumnak, az NGM-nek is az anyagot, amely ugyan néhány kommentárt fűzött az értékeléshez, de a lesújtó pontszámokat elfogadta.
Országok, amelyek Magyarország előtt végeztek az átláthatóság szempontjából
Ghána, Pápua Új-Guinea, Sierra Leone, Banglades, Kirgizisztán, Kazahsztán, El Salvador, Dominikai Köztársaság, Malawi, Uganda.