Nehéz elképzelni, hogy milyen hatást fog kiváltani a bankok részéről a kormány mostani magatartása, amellyel felrúgta a bankszövetséggel kötött megállapodást – mondta a szakember, aki szerint valószínűleg folytatódni fog a forráskivonás és a hitelszűkítés. A kérdés, hogy ez a hitelezés későbbi beindítására, vagy „a rendezett visszavonulásra” való felkészülést jelenti-e – tette hozzá.
A tavalyi megállapodás lényege az volt, hogy a kormány ígéretet tett a banki különadó fokozatos kivezetésére, cserébe a bankok vállalták a hitelezési aktivitás növelését. Ehelyett a kormány az idén nyáron döntött a tranzakciós illeték bevezetéséről, majd a mértékének növeléséről, továbbá úgy határozott, hogy nem felezi a bankadót, sőt ezen a szinten befagyasztja azt – emlékeztetett Várhegyi Éva.
Elmenekülhetnek a nagyvállalatok
A szakember szerint a tranzakciós illeték legnagyobb hibája, hogy a nagyvállalati körből más országokba fognak elmenni a számlaügyleteikkel az ügyfelek, és ezzel súlyos jutalékbevételtől fosztják meg a magyar bankokat. A bankadó továbbélésének a hatása pedig, hogy ez nem hárítható át, vagyis közvetlen veszteséget okoz a bankszektornak. Mindez erősítheti azt a tulajdonosi motivációt, hogy takarékra kell állítani a magyarországi működést.
Ráadásul miközben Magyarországon tartós probléma a lakossági megtakarítások alacsony szintje, a kormány lakossági kötvénykibocsátása kiszorítja a bankokat a betétpiacról.
Leépítéssel és kivonulással reagálhatnak a bankok
Várhegyi Éva úgy látja, a bankok a szokásos módon alkalmazkodhatnak a feltételekhez: költségcsökkentéssel, létszámleépítéssel, hálózatszűkítéssel, továbbá magas kamatmarzsokkal reagálhatnak. De előfordulhat, hogy lesznek olyan pénzintézetek is, amelyek kivonulnak a magyar piacról.
A szakember szerint a nagy probléma az, hogy a hitelrendszer nem tudja támogatni a gazdaság növekedésének beindulását, sőt egyfajta ellentétes hatást kiváltva, felerősíti a gazdaság összehúzódását, és ezzel tartós recessziót idézhet elő.