A márciusi inflációs adatok alapján nem kizárt, hogy tovább kell emelni a jegybanki alapkamatot – írta a Független Hírügynökségnek az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója. Orosz Dániel szerint ez ugyan csak egy pesszimista forgatókönyv szerint következhet be, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a feldolgozott élelmiszerárak növekedése már a tartósabb inflációs folyamatokat jelző, úgynevezett maginflációra is hatással van. Az elemző szerint a keddi inflációs adat legfontosabb üzenete az volt, hogy az első számú kockázati tényezők, a nyersanyag- és nyersélelmiszer-áremelkedés 2008 augusztusa óta nem látott növekedést produkálva, márciusban 4,2%-ról 4,5%-os szintre emelték az inflációt.
Orosz Dániel szerint ennél azonban még aggasztóbb, hogy az eddig felfelé csak araszolgató maginfláció 1,9%-ről 2,5%-ra emelkedett. Véleménye szerint ez utóbbi adat azért érdemel külön figyelmet, mivel azt mutatja, hogy a nyersanyag- és nyersélelmiszerár-hatások kiszűrése után milyen mértékű árszínvonal-emelkedést lehetett tapasztalni. Másképp megfogalmazva, a maginfláció pontosabb képet ad arról, hogy egy ideiglenesnek indult ársokk mennyire kezd tartósan beépülni az árképzésbe, azaz milyen mértékben gyűrűzik be a termelési lánc későbbi fázisaiba, végeredményben pedig az árakba – írja.
Az MNB előrejelzése szerint a maginfláció a 2-2,5 százalékos sávban mozoghat a következő 1,5-2 évben. A március adat azonban hirtelen ezen sáv aljáról egyenes a sáv tetejére ugrott, ami egy igen negatív meglepetésként értékelhető – írja Orosz Dániel. Ennek a legfontosabb mozgatórugója pedig az volt, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára tovább emelkedett, (annak ellenére, hogy a nyers élelmiszerek árindexe az elmúlt hónapokban már stabilizálódni látszott). Mint ismeretes, a jegybank a többi közt éppen ezt a tovagyűrűző hatást kívánta a november-januári kamatemelésekkel megakadályozni. Mindezek ellenére, a tartósabb inflációs folyamatokat tükröző mutató – a maginfláció – más fontos kategóriái, mint például a mélypont közelében lévő piaci szolgáltatások inflációja, ami lanyha belső fogyasztást mutatja, vagy az ipari termékek áralakulása egyelőre nyomokban sem gyűrűzött be. A magas munkanélküliség, amely lehetővé teszi, hogy a bérek viszonylag nyomott szinteken maradjanak, szintén jelentősen csökkenti a fentiekben részletezett ársokkokat – áll az elemzésben.
Orosz Dániel szerint fontos leszögezni, hogy egyelőre csak a feldolgozott élelmiszerárak emelkedése növeli a maginflációt. Ez azonban épp elég lehet ahhoz, hogy egy pesszimista forgatókönyv esetén folytatni kelljen a kamatemelést, és rövid távon parkolópályán maradjon bármilyen monetáris lazításra vonatkozó javaslat – írja.