Ennek oka részben, hogy a hitelesek egy részének sikerült valamilyen könnyítésben megegyezniük a bankokkal – adta hírül az MR1-Kossuth Rádió hírműsora. A pénzügyi felügyelet legfrissebb adatai szerint az összes lakossági hitelhez viszonyítva a nyári 4-ről év végére 5 százalék fölé nőtt azon kölcsönök aránya, amelyekhez a bankok segítséget adtak.
A PSZÁF szóvivője (a képen) kedvezőnek nevezte, hogy több tízezer adós terheit könnyítették. Binder István utalt rá: a futamidő-módosításoknak köszönhetően is csökkent a 90 napon belüli késedelmes hitelek aránya.
A Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének elnöke szerint az a devizahiteles jár jobban, akinél meghosszabbítják a futamidőt, ő havonta kevesebbet fizet. Aki halasztást kap, annál azt a költséget is felszámítja a bank, amit a türelmi időszak alatt nem kell megfizetni, ráadásul a hitelnek megmarad az eredeti futamideje is.
Az adósok közül azonban csak keveseknek sikerült megoldaniuk anyagi problémájukat – mondta Kézdi Zsolt. Ráadásul probléma, hogy közülük többen „megnyugodva hátradőltek” – fogalmazott. „Ez nemcsak az egyén hibája, hiszen civil szervezetek olyan megoldásokat ígértek, hogy elérik: a bankok elengedik a követelést, vagy visszamenőlegesen csökkentik a kamatot” – mondta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium néhány héten belül elkészíti javaslatát a devizahitelesek problémájára – mondta a minap a miniszterelnök szóvivője. A kilakoltatási moratórium április közepén jár le.