Négyezer hétszáz milliárd dollár – mindent egybevéve ennyi devizatartozásuk van ma a feltörekvő országok adósainak. Az összeg önmagában is szédítő, hát még azt figyelembe véve, hogy 38 százalékkal magasabb a két évvel korábbinál. Bár a feltörekvők egy része papíron viszonylag erősnek látszik jókora valutartalékaival és külkereskedelmi többletével, a statisztikák elfedhetik, milyen mértékben függ ezen országok gazdasági lendülete a külföldi hitelektől. A globális pénzügyi válság most többszörös csapást mér rájuk. Az árfolyamromlás miatt a legtöbb helyen kétszámjegyű mértékben nő a devizatartozások hazai fizetőeszközben számolt törlesztése, drágul az állami adósságszolgálat, veszítenek értékükből a részvényben tartott megtakarítások – a harmadik negyedévben mintegy 20 milliárd dollár hagyta el a feltörekvő országok tőzsdéit –, csökken a lakosság szabadon elkölthető jövedelme, visszaesik a kereslet, leáll a gazdasági növekedés.
A kormányok és a nemzetközi hitelintézetek igyekeznek kihúzni a bajból a legrosszabb helyzetben lévő országokat. Segít az a több százmilliárd dollár is, amelyet az Egyesült Államok és Európa pumpál a befagyott hitelpiacokra. „Néhány ország számára azonban már túl késő elkerülni a fájdalmas következményeket” – vélekedik Ronny Rehn, a Morgan Stanley londoni elemzője, aki szerint „szélsőséges utóhatásokkal kell számolni”.
Kik szenvedhetnek, és mennyire? Bulgária, Magyarország és Románia – ahol a teljes adósság több mint fele devizában van jegyezve – recesszióba süllyedhet, csatlakozva így a balti térség már zsugorodóban lévő gazdaságaihoz. Magyarországon az évek óta fennálló politikai bizonytalanság következtében a gazdasági helyzet rosszabb, mint az új EU-tagok többségében, a fő mutatók – GDP-növekedés, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya – alapján gyengébben teljesít a másik három visegrádi országnál.
De veszélyben vannak a hitelezők is, különösen Közép- és Kelet-Európában, ahol 1500 milliárd dollárnak megfelelő külföldi banki adósság halmozódott fel. A hitelminősítők a közelmúltban negatívra változtatták a régióban jelen lévő három legnagyobb külföldi bank – az olasz UniCredit, az osztrák Erste és a szintén osztrák Raiffeisen International – besorolási kilátását.
(További izgalmas részletek, és a 12 ország felsorolása búval-bajjal együtt a Figyelő legfrissebb számában.)