A pénzügyminiszter nyitóbeszédében kiemelte, hogy a rendkívüli helyzetben rendkívüli lépésekre van szükség, ezért az az ország, amely gyorsan módosít, csökkentheti a válság hatását. A kormány ezt felismerve döntött akkor, hogy a korábbi helyzeten alapuló büdzsé helyett újat nyújt be, amit még tovább módosítottak.
Veres: nehéz döntések, kisebb hiány
Veres János a nehéz döntések között említette a közszférában dolgozók 13. havi fizetése megvonását és a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintos maximálizálását.
A kiadások a tervezetthez képest 400 milliárd forinttal mérséklődnek, így 2009-ben az eredményszemléletű (ESA’95) GDP-arányos hiány 2,6 százalékra módosul a korábban várt 2,9 százalékkal szemben, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna-csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek.
A pénzügyminiszter elmondta: a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé ez év október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási költést, amelynek hatására a korábbi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.
Olyan új makroelőrejelzést készített a kormány, amely a legrosszabb esetet veszi figyelembe, ennek alapján jövőre a gazdasági növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel, a beruházások, a háztartások fogyasztásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjául felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz.
A jövő évi büdzsében a bevétel az átdolgozott változathoz képest is 323 milliárd forinttal csökken, a GDP csökkenése 1 százalék, az infláció 4,5 százalék lesz, az export 3,9 százalékkal növekszik, a reálbérek 2,7 százalékos, a beruházások 0,9 százalékos visszaesése várható.
Az Pénzügyminisztérium új tervei szerint még kevésbé nőnek a bérek és a nyugdíjak. Ennek megfelelően 3,1 százalékkal nőnek a nyugdíjak, 1,7 százalékkal nőnek a nettó átlagkeresetek. A 4,5 százalékos infláció mellett reálértéken ez csökkenést jelent: a kormányzat immár 3,1 százalékos fogyasztáscsökkenéssel számol a háztartások esetében.
ÁSZ: még kisebb lehet a növekedés
A pénzügyi válság hatására elképzelhető a kormány által utoljára prognosztizáltnál is alacsonyabb gazdasági növekedés, a költségvetési bevételek további csökkenése, valamint az állami kiadások vártnál nagyobb emelkedése – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején hétfőn a parlamentben.
Kovács Árpád a felszólalása előtt a Parlamentben (Fotó: MTI)
A Pénzügyminisztérium jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz készített módosítása a korábbi tervezeteknél jobban igazodik a világgazdasági folyamatokhoz, és vitathatatlanul a nemzetgazdasági stabilitás helyreállítására törekszik.
Az ÁSZ számításai szerint a kormány ugyanakkor még a harmadjára átdolgozott költségvetési tervezetben is alulbecsüli a foglalkoztatási szint várható visszaesését, valamint számos, az állami bevételeket meghatározó adónem teljesíthetőségét – fűzte hozzá Kovács Árpád.