Szakértők az elkövetkező napokban 60-70 dollár közötti olajárra számítanak, inkább közelebb a 60 dollárhoz. Belátható időn belül is marad a relatíve olcsó olaj – mondta a FigyelóNetnek Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, hiszen a pénzügyi válságot követő gazdasági recesszió, kisebb termelést, tehát szerényebb energiafelhasználást indukál. Fél-egy évvel ezelőtt aligha számított erre valaki, amikor még azt sem tartották kizártnak, hogy az olaj hordónkénti ára akár a 200 dolláros határt is átlépheti, ami nem történt meg, de nyáron a 148 dolláros ár is éppen eléggé sokkolta a felhasználókat.
Pár hónappal ezelőtt még a drága olaj ellen tüntettek
Ellentétes orosz-arab érdekek
Persze a kitermelés, a kínálat szűkítésével talán picit felfelé srófolható lenne az ár, de recesszióban ezzel éppen ellentétes hatással kell számolni, vagyis még visszafogottabb gazdasági teljesítmény, ezáltal még kisebb energiaigény. Speciális helyzetüknél fogva az Öböl-menti országok akár kockáztathatnának is, de például Oroszországnak teljesen más az érdeke, mivel a jelentős bevételcsökkenés miatt arra szorul rá, hogy még a 60 dolláros olajból is minél többet adjon el a lehetőségekhez képest – vélekedett a kutató.
Nem hoz stratégiai váltást
De vajon milyen hatással lesz a mostani globális válság az energia szektorra? Várható-e olyan léptékű változás, mint például az 1973-as olajárrobbanás következményeként, amikor az Egyesült Államokban jószerivel eltűntek a benzinfaló limuzinmonstrumok, s elkezdődött a jóval kisebb fogyasztású, igénytelen japán modellek térnyerése?
Nos, ebben nem hisz Hegedűs Miklós, érvelése szerint ugyanis az energetikai szektor az egyik leginkább tőkeigényes fejlesztési szempontból, már pedig jelen helyzetben éppen a források, hitelpiacok beszűkülésének vagyunk tanúi.
Az olyan „világmegváltó” projektek, mint a Nabucco vagy a Déli Áramlat gázvezetékek most látszanak megfenekleni, hiszen aligha akad olyan bank, amelyik jelen körülmények között erre adna pénzt. Az oroszok már jelezték is, hogy két évvel biztosan csúszni fog a Déli Áramlat indítása.
Megsínyli a környezetvédelem, a megújuló energia is
A pénzügyi, gazdasági válságnak valószínűleg „áldozatul esnek” az Európai Unió környezetvédelmi direktívái, a tagországok ugyanis aligha képesek majd tartani például a széndioxid-kibocsátással kapcsolatos előírásokat.
A krízis nem segíti az alternatív energiatermelés terjedését sem – magyarázta a GKI igazgatója. Egyfelől az alacsony szintre esett olajár újra gazdaságtalanná teszi a bioüzemanyagok előállítását. Másrészt a megújúló (nap, szél) energiaforrások használatának kiterjesztése szintén nagyon beruházás igényes, amire viszont hitelszűkös időben megint csak nem juthat forrás – vázolta a helyzetet Hegedűs Miklós, ezzel indokolva, hogy miért nem számolhatunk stratégiaváltással a válság nyomán.