Idén közel 1200 milliárd forinttal fog növekedni az államadósság, amennyiben teljesülnek az idei hiánytervek a költségvetésben (4,2 százalékos GDP-arányos hiányt kalkuláltak, a gazdaságkutatók szerint ennél kedvezőbb is lehet ez a szám, 3,6-3,8 közötti értékeket prognosztizálnak). Az ország külföldi adóssága 2007 végén 24 500 milliárd forint volt, ebből 7350 milliárd az állam terhe, a többi a magánszektor hitelfelvételét tükrözi. A hazai eladósodással együtt (az itthoni szereplők kezében lévő állampapírok) összesen 15 586 milliárd forint volt a teher, ebben azonban még nincs benne az önkormányzatok adóssága.
Évente több mint 1000 milliárdot fizet Magyarország a költségvetésből csak a kamatterhekre (2006-ban 835 milliárd volt a tervezett összeg, a nagyobb hitelfelvétel miatt viszont 983 milliárdra kúszott fel végül a tényleges adat, tavaly pedig már meghaladta az 1000 milliárdot).
Átütemezés nem lesz
„A gazdaság reformját nem lehet elindítani adócsökkentés nélkül, erre pedig az érdemi kiadáscsökkentés mellett, amely a jövő évi költségvetésből is hiányzik, egyedül az adóterhek átütemezésével és így a kamatterhek csökkentésével lehet megteremteni az alapot” – vélekedett Heirich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke.
Nem látnak esélyt azonban a terhek átütemezésére, és nem tartanák jó lépésnek az Államadósság Kezelő Központban (ÁKK). „Az államkötvényeknél egységesen kellene minden befektetőnél eljárni, mivel ez szerepel a megkötött szerződésekben, egyébként ez általános gyakorlat. Tehát a belföldi kisbefektetőt ugyanúgy hátrányosan érintené az intézkedés, mint a nagy külföldi intézményeket és pénzügyi alapokat” – mutatott rá az ötlettel kapcsolatos problémára Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Az adósságállomány 51 százaléka van egyébként belföldi kézben, ez teljesen általános a térségben, Románia kiszolgáltatottsága egyébként jóval nagyobb, mint a Visegrádi országoké (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország).
A kötvények és más állampapírok pontos tulajdonosi szerkezete államtitok, de az biztos, hogy a tulajdonosok között áttételesen többnyire kisbefektetők állnak. Az FN információi szerint néhány éve még olyan egzotikus országok is birtokoltak szép számmal magyar állampapírokat, mint Líbia vagy Jemen.
Hasonlóan nem tartja jó ötletnek, sőt kivitelezhetőnek sem az adósságterhek átütemezését vagy a fizetési moratórium kérését Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. „ Magyarország nincs olyan helyzetben, hogy átütemezést kellene kérnie, nem is tehetné. Ha lenne rá lehetőség, akkor sem lenne érdemes, mert évek múlva jóval többet kellene fizetnie az országnak. Ezzel tehát csak elodáznánk a problémát, és kisebb lenne a kiadások
csökkentésére irányuló kényszer, amire viszont szükség van.” – vélekedett a szakértő.
Súlyos az adósságterhünk
A térségben egyébként Magyarországnak a legmagasabb az államadóssága. Az ÁKK adatai alapján az adósság kamatterhe a GDP 3,9 százalékát éri el, amíg Csehországban ez az arány 1,1, Lengyelországban pedig 2,7 százalék, (a magyar szám a némethez áll a legközelebb). Ezekben az országokban viszont egészen másképp alakult a történelem, Prága adósságát (Csehszlovákia) az 1968-as intervenció után a szocialista blokk országai átvállalták és később nem adósodtak el,
Lengyelországnál pedig a 80-as és 90-es években többször is elengedték a tartozásokat a nemzetközi szervezetek. Magyarország ezt egyszer sem kezdeményezte, a csökkentés hívei éppen ezt hiányolják, a többiek viszont arra hivatkoznak, hogy Budapest így folyamatosan élvezte a nemzetközi pénzügyi rendszer bizalmát.
Bajban lesznek a helyhatóságok
Az államadósságnál jóval nagyobb gondot jelent az önkormányzatok eladósodottsága. Az Állami Számvevőszék az utóbbi 10-15 évben folyamatosan felhívta a figyelmet a problémára. 2007-ben és idén viszont már sokkal erősebben kongatték a vészharangot, nem véletlenül. Idén és tavaly majdnem egy tucat település ment csődbe, legutóbb a Szabolcs megyei Ópályi, de nem kerülték el idén a revizorok Tiszavalkot, 2007-ben pedig Tiszadercset.
A nehéz helyzetben lévő önkormányzatok többsége arra hivatkozik, hogy nem tudják előteremteni az önrészt az infrastrukturális fejlesztésekre (az uniós forrásokhoz gyakran 20-30 százalék is szükséges), a bankok egyébként felismerték ezt az igényt, és már számtalan finanszírozási formát kínálnak a településeknek. Önmagában a fejlesztési költségek növekedése nem lehet magyarázat a tömeges eladósodásra.
„Az önkormányzatok eladósodásának problémáját csak fegyelmezettebb gazdálkodással, a lehetőségekkel összhangban lévő kiadások tervezésével lehet megoldani. Alapvető megoldást ebben csak az önkormányzatok számának csökkentése hozhatna” – mondta el Palócz. A jelenlegi törvények szerint egyébként az önkormányzatok teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy az 50-70 ezer forintos alapbér hányszorosát adják a tisztviselőknek.
Az Egyesült Államokban egyébként az önkormányzatok nem működhetnek deficites költségvetéssel, és csak fejlesztési célokra vehetnek fel hiteleket, azonban az óceán túloldalán az európai rendszerhez képest sokkal lazább a szociális háló, és a segélyek jó része a központi kormányzattól származik.
A források elherdálása nemcsak helyi szinten működik. Az ÁSZ legújabb költségvetési jelentéseiben felhívta a figyelmet arra, hogy a több ezer fős létszámleépítésből származó megtakarítás mellett egyre több külső forrást használnak a minisztériumok és más állami szervezetek, amit dologi kiadások címen finanszíroznak. Vagyis feltételezhető, hogy a korábbi alkalmazottak egy része továbbra is részesedik az állami javakból, csak éppen most egy bt., vagy más társasági forma beszámlázásával.