Az FN által megkérdezett gazdaságkutatókat kevésbé, a tőkepiaci szakembert inkább borúlátóvá tették az elmúlt napok világgazdasági eseményei.
Az uniós projektektől függünk
Pillanatnyi hangulatoknak nem célszerű bedőlni hosszabb távú prognózisok készítésekor – mondta a FigyelőNet kérdésére egybehangzóan Palócz Éva és Karsai Gábor, amikor arról érdeklődtünk, hogy az egyre mélyülő hitelválság vajon mennyire veti vissza jövőre a magyar gazdaság növekedését.
A kutatóintézetek közül a legderűlátóbb GKI – a kormánnyal összhangban – 3 százalékos gazdasági növekedésre számít jövőre, amelyet Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes szerint komolyabb válság is csak néhány tizedszázalékponttal csökkenthet.
Az építőipar jövőre az uniós projekteknek és az idei mélypontnak köszönhetően érdemben megélénkül, a kecskeméti Mercedes-beruházás is javítja a jövő évi statisztikát, ráadásul az esetleges válság is a kezünkre játszhat, ha a nyugat-európai cégek költségeik csökkentése érdekében még több tevékenységüket szervezik ki régiónkba – sorolja a derülátó prognózis melletti érveket Karsai.
A GKI arra számít, hogy a hitelválság reálgazdasági hatásait az EU 2009 második félévére kiheveri, vagyis ekkor már ismét fellendül hazánk legnagyobb exportpiaca; ha ez mégsem következik be, a növekedés valamelyest 3 százalék alatt maradhat – árnyalja a képet a GKI vezérigazgató-helyettese.
Szeptember 22-én 3-ról 2,8 százalékosra csökkentette 2009-es növekedési prognózisát a Kopint-Tárki, most 2,5 százalékot mondanánk – nyilatkozta a FigyelőNetnek Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója. A kutató értékelése szerint jövőre a növekedés külső húzóereje megszűnik, így a bővülés mértéke az EU által támogatott projektek beindulásától függ. Az egyre alacsonyabb növekedési előrejelzések ellenére a közgazdász úgy látja, hogy az adóbevételek szempontjából is meghatározó lakossági fogyasztás jövőre 2 százalékkal bővül.
Eddig hivatalosan 2,7 százalékos 2009-es növekedésre számítottunk, de a német gazdasági klímát jelző legfrissebb Ifo-index a kivitelünk iránti kereslet érdemi csökkenésére utal, így mindössze 1,5 százalékos lehet a növekedés – adott a gazdaságkutatóknál jóval pesszimistább prognózist lapunknak Samu János, a Concorde makroelemzője.
A büdzsé nincs veszélyben
Az eltérő növekedési jóslatok ellenére a lapunk által megkérdezett szakemberek abban egyetértenek, hogy az amerikai és az európai recesszió nem roppantaná meg a költségvetést – amennyiben az életbe is lép.
A büdzsé tervezete által felvázolt makropályát reálisnak tartó Karsai Gábor arra hívta fel a figyelmünket, hogy jövőre a foglalkoztatottság tovább biztosan nem csökken, a reálbérek és a fogyasztás bővül, így a költségvetés legfontosabb bevételi forrásait, a járulékokat, az szja- és áfabevételeket nem fenyegeti veszély.
A költségvetés bevételeit az elmúlt években korrektül tervezte a kormány, ráadásul a kiadási oldalon van akkora tartalék, amely a GDP-arányosan néhány tizedszázalékos esetleges bevételkiesést ellentételezi – mondta lapunknak Palócz Éva.
Ha 2 százalékponttal alacsonyabb lenne a tervezettnél a gazdasági növekedés, az szerintem mintegy 0,5-0,7 százalékponttal csökkenthetné a GDP-arányos adóbevételeket – mondta a FigyelőNet kérdésére László Csaba. A jövő évi büdzsétervben szereplő, mintegy 180 milliárd forintnyi tartalék fedezetet jelent ekkora kiesésre – amennyiben minden más a tervek szerint alakul – nyilatkozta a volt pénzügyminiszter. Ezen túl lehet kiadásokat zárolni, csökkenteni év közben is, vagyis lehet még mozgástere a kormánynak. Ha nem történik totális dráma, tartható lesz a hiánycél – mondta a KPMG partnereként dolgozó közgazdász.
Kevesebb a tartalék
A jövő évi költségvetésben az ideinél kevesebb tartalékot különítettek el, 225 milliárd forint után 170 milliárd (ez a GDP 0,6 százaléka) jut majd az általános, a fejezeti és az egyensúlyi tartalékra. „Igaz, hogy csökken a tartalék összege, de az évek óta tartó megszorítások után jövőre már növekedésre számítunk a hazai fogyasztásban és a külpicokon is enyhe javulással számol a büdzsé, ezek jelentik az igazi tartalékot” – vélekedett az FN-nek Molnár Albert, a MSZP költségvetési és adóügyekkel foglalkozó képviselője, a PM egykori államtitkára. A pénzügyminisztérium tervei szerint az állami szerveket és önkormányzatokat magában foglaló közösségi fogyasztás 0,8, a háztartásoké pedig 2,2 százalékkal fog növekedni jövőre (idén egyébként 3,2, illetve 0,5 százalékkal csökkennek ezek az értékek). A költségvetés egyébként rendkívül optimista a külpiacok teljesítményét illetően, félszázalékos javulással kalkulál (az export 8, az import viszont csak 7 és fél százalékkal fog növekedni a büdzsé készítői szerint).
A legborúlátóbb növekedési becslést adó Samu János is úgy vélte, hogy a költségvetés jövő évi, 3,2 százalékos GDP-arányos hiánycélja tartható. A közgazdász számításai szerint a mindössze 1,5 százalékos GDP-bővülés is 1 százalékos fogyasztásnövekedéssel jár, bár e nem túl kedvező forgatókönyv megvalósulása GDP-arányosan 0,5 százalékkal csökkentené az állam összes adóbevételét a tervekhez képest. Ekkora kiesést pedig ellentételezni lehet a GDP 0,6 százalékát kitevő költségvetési tartalékból – mondta a Concorde makroelemzője. Ráadásul az elemző úgy véli, hogy az augusztusi hozamgörbe alapján számított jövő évi kamatkiadások a vártnál kedvezőbbek is lehetnek, tehát a költségvetés kiadási oldalán is lehetnek tartalékok.
A büdzsében rejlő mozgásteret firtató kérdésünkre egyébként a legmagabiztosabb választ a szakminisztérium adta, ahol közölték, „a Pénzügyminisztérium minden tőkepiaci lehetőségre felkészült”.