Az adó alapja lényegében a társasági nyereségadó alapja. Az energiaellátók jövedelemadójának 90 százalékát az adott adóév, első esetben 2009. december 20-ig kell majd megfizetni. A törvény 2009. január elsején lép hatályba, és 2011. január elsején hatályát veszti.
Az adófizetési kötelezettség a szénhidrogén (kőolaj- és földgáz) kitermelést végzőkre, a kőolajterméket előállítókra, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagy- és kiskereskedőkre vonatkozik, míg a kivételek közé tartoznak az energiaszektor hatósági áras tevékenységei.
A Mol fizetne a legtöbbet
Szakértői körökből az MTI úgy értesült, hogy még egyeztetés folyik arról, pontosan milyen tevékenységet végzők körére terjedjen ki az adókötelezettség. Szanyi Tibor szocialista képviselő hétfőn a kapcsolat.hu honlapon közzétett interjúban azt mondta: a Mol lesz a legnagyobb befizető.
Az MTI kormányzati körökből annyit tudott meg, hogy az energiaellátók jövedelemadójára kötelezettek adózás előtti nyeresége 2007-ben megközelítette az 500 milliárd forintot. Ebből a Mol konszolidált adózás előtti nyeresége a nemzetközi számviteli szabványok szerint 344 milliárd forint volt.
A törvényjavaslat módosítja a távhőszolgáltatásról szóló törvényt: gondoskodik az árképzés átláthatóságáról, ezért ellenőrző szerepet biztosít a Magyar Energia Hivatal számára. A távhőszolgáltatás csatlakozási- és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezheti, de csak úgy, ha részletesen és teljes körűen alátámasztja az áremelés indokát. Azt, hogy ez megfelel-e a jogszabályoknak, a Magyar Energia Hivatal dönti el.
Ellenőriznék az árat
A távhőszolgáltatásban is biztosítani kell a megfelelő nyereséget. Ezért a törvényjavaslat szerint a távhőszolgáltatás csatlakozási díját, a lakossági távhőszolgáltatás díját, illetve a termelőnek a szolgáltatóval kötött szerződéses árát külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokolt ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet nyújtson.
Ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, akkor a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához nyújtandó támogatást és a lakossági távhőfogyasztóknak a távhőszolgáltatás árához nyújtandó támogatás szabályait.
A törvényjavaslatot előterjesztő pénzügyminiszter indoklása szerint általában a távhőellátás az egyik leggazdaságosabb és leginkább környezetkímélő fűtési mód, ezért érdemes ösztönözni a használatát. Magyarországon viszont a távhőellátás nem versenyképes, mert a távhőszolgáltatás ára magasabb a többi fűtési módhoz képest. A törvényjavaslat célja, hogy összehangolt intézkedésekkel, megfelelő szabályozási és támogatási eszközök bevezetésével, illetve a fogyasztói érdekek érdemi védelmével elősegítse a távhőszolgáltatás versenyképességének javítását.