Az Európai Központi Bank (EKB) 40 milliárd dollárt oszt szét csütörtökön egynapos lejáratra, és közleménye szerint addig folytatja az aukciókat, amíg szükséges – közvetítette a távirati iroda.
A brit központi bank, a Bank of England szintén 40 milliárd dollárt ajánl fel, mármint a csütörtöki első napra, az amerikai szövetségi tartalékbankrendszerrel (Fed) tavaly decemberben kötött és most megújított csereegyezmény keretében. Szintén várható, hogy folytatja az aukciókat a következő napokban is.
Mindenhol zuhanás (Fotó: EPA)
A Svájci Nemzeti Bank is naponta tart dollárárverést csütörtöktől egynapos lejáratra, naponta legföljebb 10 milliárd dollárt ajánlva fel, csütörtöki közleménye szerint.
Száz milliárdokat mozgatnak
Az új aukciók alapja, hogy a Fed megújította a világ nagy központi bankjaival kötött csereegyezményeit. Az átmeneti devizacsere-rendezés keretét 180 milliárd dollárral bővítik, és minden kölcsönös megállapodás január végéig érvényes, közölték a Fednél csütörtökön. A bővítés 55 milliárd dolláros az EKB számára, 110 milliárd dollárra – vagyis ennyivel többet oszthat ki az EKB -, és 15 milliárd dolláros a Svájci Nemzeti Bank számára, 27 milliárd dollárra.
A Morgan Stanley a következő „áldozat”
Amerikai lapértesülés szerint a Morgan Stanley amerikai befektetési bank mérlegeli a fúzió lehetőségét az egyik legnagyobb amerikai pénzintézettel, a Wachovia bankkal.
A The New York Times internetes oldalán névtelenül nyilatkozó forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Wachoviából felhívták John Macket, a Morgan Stanley elnök-vezérigazgatóját, és „érdeklődésüket fejezték ki” a Morgan Stanley iránt.
A tárgyalások előzetes jellegűek, korai szakaszban vannak, és akár eredménytelenül is véget érhetnek, mivel más bankokat is érdekel a Morgan Stanley. A CNBC amerikai televízió úgy tudja, hogy a Morgan Stanley tárgyalásban áll a kínai Citic Securities Co. brókercéggel is.
Oroszország ideges, és eszközöket szabadít fel
Az orosz pénzügyminisztérium és a központi bank rendkívüli intézkedésekkel akarja megnyugtatni a hazai pénzpiacokat: a banki likviditás támogatására kidolgozott terv csütörtökön lép életbe.
Először is radikálisan, azonnali hatállyal 4 százalékponttal csökkentik az orosz bankok kötelező tartalékolási rátáját. Az intézkedés ideiglenes jellegű, 2009. február 1-jén, illetve március 1-jén 2-2 százalékponttal visszaállítják a jelenlegi szintet.
Szergej Ignatyjev, a jegybank elnöke úgy véli, hogy a kötelező tartalékolási ráta szintjének csökkentésével akár 300 milliárd rubel is felszabadulhat. „Arra számítunk, hogy ezeket az eszközöket a bankok nem hosszú távú vagy más típusú hitelezésre használják fel, hanem a likviditásuk megfelelő szintjének támogatására és az elszámolások végrehajtására” – mondta.
A forint gyengül
Tovább gyengült a forint, a budapesti bankközi devizapiacon csütörtökön negyed tízkor az euró árfolyama 244,80 forint volt a szerda délutáni 243,20/40 forint után.
Tovább esik a BÉT
A BUX 11.30 órakor 17.528,67 ponton állt, ami a szerdai záró értékéhez képest 360,66 pontos, 2,02 százalékos csökkenés, a csütörtöki nyitásnál 174,04 ponttal magasabb. A részvénypiac forgalma délelőtt 9,1 milliárd forint volt, a vezető részvények csökkentek az előző napi záráshoz képest.
A Mol árfolyama 580 forinttal, 3,97 százalékkal 14 020 forintra. Az OTP részvények ára 42 forinttal, 0,69 százalékkal 6.085 forintra csökkent. A Magyar Telekom 1 forinttal, 0,14 százalékkal 719 forintra gyengült. A Richter papírok árfolyama 710 forinttal, 2,57 százalékkal 26 900 forintra csökkent.
Az OTP is készül a rossz időkre
Az OTP Bank az év végén felülvizsgálhatja stratégiai nyereségtervét attól függően, hogy miként alakulnak a nemzetközi piaci feltételek. 2009-re két tervet készít majd a bank, egy konzervatívat, amely a forrásbevonási lehetőségek további szűkülésével, és egy másikat, amely valamivel kedvezőbb feltételekkel számol.