A rendezvénysorozat első részét a cseh nagykövetségen tartották, még jó néhány európai nagykövet és cégvezető Varga István a Shell Hungary vezetője (egyben a Brit Kereskedelmi kamara első embere) is megjelent a független elemzők mellett, a megnyitót pedig April H. Foley mondta, aki természetesen nem javasolta Magyarországnak az oroszokkal folytatott tárgyalások felfüggesztését.
Foley a szeptember 11.-i megemlékezésen (egyenesen innen jött a beszélgetésre) Forrás: MTI
Az amerikai diplomácia hazánkba delegált első embere persze elmondta, hogy Budapestnek különösen fontos a források megosztása, különösen mert energia felhasználásunk 90 százaléka olaj és gáz alapú és ez szinte teljesen Oroszországtól függ és hozzátette, hogy ha az Egyesült Államok és az Európai Unió által gründolt Nabucco épül meg előbb, a másikat is biztosan lefektetik, fordítva viszont erre jelenleg nincs semmi garancia. A nagykövet a nyugati államok egységességét is hangsúlyozta.
Németország, Olaszország és a franciák a bűnösök
Egészen másképp látják a helyzetet az elemzők. „Mivel nem vagyok diplomata ezért néven nevezhetem azokat az európai országokat, amelyek miatt késik a Nabucco projekt” – pontosított Pierre Noel a tavaly létrejött európai agytröszt (European Council on Foreign Relations) kutatója és bemutatta azt a grafikont, amelyen a gazdasági érdekek és a valódi függőség volt a két tengely.
Németország, Olaszország és Franciaország energiacégei miatt eleve ellenérdekelt a Nabuccoban (arról hogy milyen távon, folyamatosan vitatkoznak a szakértők), az alacsony háztartási gázfelhasználású Görögország és Ciprus is ebbe a kategóriába esik, bár utóbbinál természetesen az Oroszországból származó kétes eredetű pénzek pátyolgatása is keleti irányba döntheti gyakran a mérleg nyelvét, Luxemburghoz hasonlóan.
NGO, kutatók és eurokraták az első szemináriumon Forrás: Freedom House
Utóbbi megjegyzés egyébként nem a francia gyökerű, Cambridge-ben dolgozó kutatótól származik. Tény, hogy az orosz Izvesztia lapjain néhány hónapja megjelent egy lista azokról az országokról, amelyek Moszkva lobbistái lehetnek energiaügyben és ezen a listán Luxemburg is az első ötben szerepelt, a már említett országok mellett. Magyarország egyébként a sor végén kullog Lengyelországgal és a balti kis uniós tagokkal együtt, mivel ezek az országok jelentős mértékben függenek az orosz energiahordozóktól és alapvető érdekük a diverzifikáció.
A magyarok mindkét oldalra játszanak
„Több vezeték, nagyobb biztonság” – így summázta Magyarország álláspontját Garamhegyi Ábel, a gazdasági minisztérium külkapcsolatokért felelős államtitkára és hozzátette, hogy a Nabucco borzasztóan lassan alakul, még a politikai egyezség sincs meg a kérdésben, a Déli Áramlatnál viszont már a konkrét megvalósítási fázisnál tartanak a felek. Az államtitkár az uniós szervek lassúságát vádolta a közös koncepció akadozásáért, a Nyitrai Kitti az Európai Bizottság Nabucco-koordinátorának dolgozó eurokrata viszont védte a mundér becsületét és Törökország hezitálására hivatkozott.
A Nabucconál egyébként úgy tűnik, nemcsak az európai konszenzus hiányzik. A közép-ázsiai országok elkötelezettsége is akadozik, természetesen orosz nyomásra. Dick Chaney amerikai alelnök nemrég Azerbajdzsánba látogatott, a moszkvabarát Alijev (egykori KGB-s vezető) viszont kijelentette, hogy nem finanszíroznak az orosz érdekekkel ellentétes vezetéket.
Kérdéses a türkmenisztáni gázkészlet mennyisége is. Az elemzők egy része szerint a világ tartalékainak mindössze 2-3 százaléka található itt, a türkmén basi ugyanakkor 10 százalékos gázkincset emleget. „Hamarosan kiderül a türkmén hozzájárulás, az év végéig beengedik az angol és amerikai szakértőket” – tudta meg az FN Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőtől.
Nem kell félni az oroszoktól!
„Egy mítosz az orosz gázfegyver” –cáfolta a nyugati szakértők félelmeit a magyar kutató. Az oroszok mindössze 4-5 napra tudják leállítani a gázszállítást, a szállítási és ezzel együtt a fizetési biztonság fenntartása Moszkva alapvető érdeke is. A nyugati elemzők hangsúlyozták, hogy 1991 óta 40 alkalommal használta Oroszország a gázfegyvert céljai elérésére. Sz. Bíró szerint ezek többsége üzleti okokkal magyarázható és elsősorban Közép-Ázsiára koncentrálódott, de elismerte, hogy a 2005-2006-os ukrán konfliktus, illetve a négy és egy éve Belarussz ellen alkalmazott gázszűkítés külpolitikai érdekeket szolgáltak.
A szakértők megkongatták a vészharangot a Gazprom felett. Hosszú távon fenntarthatatlannak tartják azt a gyakorlatot, hogy alig költenek a vezetékek és a kitermelő kapacitások fejlesztésére, miközben drasztikusan alacsonyan tartják a lakossági energiaárakat.
„Ez jelenti az igazi kockázatot, nem annyira a függőség, Oroszország 2020-ra egyszerűen nem fogja tudni kielégíteni az európai igényeket sokkal nagyobb beruházásokra lenne szükség”- vélekedett Alan Riley az Európai Politikai Tanulmányok Intézetének kutatója– a Kína felé építendő vezeték is késlekedik, ennek egyébként Peking folyamatosan hangot is ad -. Az amerikai és angol cégek támogatását, valamint az EBRD-s és világbanki segítséget, egyelőre egyik kutató sem említette, de szinte az összes kutatási eredmény és politikai nyilatkozat ebbe az irányba mutatott.
Nincs pénze az oroszoknak?
Riley szerint a Gazprom évente mindössze egy milliárd dollárt költ fejlesztésre, ennél azonban nagyságrendekkel nagyobb összegekre lenne szükség, csak a Jamal gázmező kitermelésére 100 milliárd dollárra lenne szükség és borzasztó állapotban vannak a vezetékek, nemcsak Oroszországban de Ukrajnában is.
A Gazprom jelenlegi központja Forrás: Gazprom
„Nem igaz, hogy nem kezdődött volna el a kooperáció és a nyugati érdekeltségek beengedése” –mondta el az FN-nek Sz. Bíró és példaként említette az észak-szibériai Stockman gázlelőhelyet, amelyet a francia Total-al közösen aknáz ki Oroszország. Ugyanakkor egyet ért azzal, hogy rendkívül rossz az orosz ipar energiahatékonysága, a felhasználás többszöröse a nyugat-európainak.
Oroszországban azonban a következő években dollár százmilliárdokat fognak költeni az energiához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére állami szinten és a lakossági, valamint az ipari fogyasztás csökkentésére.
A Gazprom hamarosan épülő új központja (Európa legmagasabb épülete lesz) Forrás: Gazprom
A rendezvény szervezésében jeleskedő Freedom House egyébként egyik legfrissebb jelentésében (az „Szerbiáért Európai Mozgalommal” közösen) a nyugat-balkáni térség energiapiacát is górcső alá vette (az egykori nagy Jugoszlávia utódállamai). A kutatók mindenhol a liberalizációt és a törvényi keretek megváltoztatását sürgetik, a stratégiai iparágakat védő protekcionista intézkedések lebontásával, hasonlóan a kelet-európai térséghez.
A Balkán kutatási projektet egyébként a Rockefeller Alapítvány mellett a National Endowment for Democracy nevű szervezet és a Német Marshall Alap is támogatta.