Augusztusban a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” 5,8 százalék volt éves és 0,3 százalék havi szinten. Az év első nyolc hónapjában 6,8 százalékkal emelkedtek az árak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.
A fogyasztói árak júliusban 0,1 százalékkal emelkedtek júniushoz képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly augusztusban nem változtak a fogyasztói árak júliushoz képest, és 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
2008. augusztusban az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 18,6 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,5 százalékos átlagos árnövekedése következtében. Növekedett a rizs, hántolmányok (5,1), a párizsi, kolbász (2,3) és a tej (1,2) ára. Árcsökkenés következett be a cukor (1,1) esetében. A legnagyobb mértékben a háztartási energia árai drágultak (3,9), ezen belül a vezetékes gázért 11,6 százalékkal kellett többet fizetni.
Emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk (0,3) és a szolgáltatások árai (0,5) is. Ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatások árai átlagosan 3,5 százalékkal nőttek. A ruházkodási cikkek esetében a nyári kiárusítások következtében 3,7 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 0,2 százalékkal kerültek kevesebbe. A háztartási energia átlagot meghaladó 16,2 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 31,3 százalékkal nőtt.
Az EU 27 tagországában 2008. júliusban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007. júliusban. A legkisebb áremelkedést Hollandiában (3,0%), illetve Portugáliában (3,1%), a legnagyobbat Lettországban (16,5%) és Bulgáriában (14,4%) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal növekedtek az árak 2008. júliusában.
Az MNB jövő év elején vághat
Tartós infláció csökkenés kezdetén vagyunk – értékelte a 6,5 százalékos augusztusi adatot Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki szerint az elkövetkező egy-másfél évben egy lassú, monoton fogyasztói árindex mérséklődés tanúi leszünk. Prognózisuk szerint ez év végére 5,9, jövő év decemberére 3,8 százalékra csökken a pénzromlás üteme.
Ennél némileg optimistább az Erste és a Takarékbank prognózisa, előbbi 5,4-5,5, utóbbi 5,5 százalékos inflációt vár idén decemberre. Nyeste Orsolya, az Erste szakértője lapunknak elmondta, miután tavaly augusztustól indult meg az élelmiszerek árának drasztikus emelkedése, ez “kedvező” bázishatást nyújt az árindex ütemének mérséklődéséhez.
Van persze bizonytalansági tényező is, egy nem várt áfakulcs-emelés például “bekavarhatna” – utalt Török Zoltán egy olyan elemre, ami megtörhetné az infláció csökkenésének trendjét. De ennek kicsi az esélye – fogalmazott. Kérdésünkre, hogy a tartós árindex mérséklődés mikor késztetheti a Magyar Nemzeti Bankot az alapkamat vágására, az elemző úgy válaszolt: megítélésük szerint 2009 első negyedévének vége felé csökkenthet 25 bázisponttal a jegybanki alapkamat.
Az Erste várakozásai szerint is a jövő év eleji kamatvágás a valószínű, de Nyeste Orsolya annak az esélyét sem zárta ki, hogy a jegybank akár már idén novemberben vagy decemberben megteszi ezt a lépést.