Senkinek az élete, szabadsága és tulajdona nincs biztonságban, amíg a parlament ülésezik – mondta egyesek szerint Mark Twain, ám arra még talán Twain sem gondolt, hogy nemcsak abból lehet baj, ha a törvényhozás teszi a dolgát, hanem abból, is ha nem – s nem képes a legfontosabb, jövő évre vonatkozó törvényt meghoznia.
Szégyen és bizonytalanság
Szégyen lenne az országra nézve, ha nem sikerülne elfogadni a költségvetést – mondta a FigyelőNetnek Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint bár technikailag lehetséges, semmiképp nem működhet egy ország elfogadott költségvetés nélkül, s ártana az ország megítélésének. A belpolitikai bizonytalanság Palócz Éva szerint ahhoz vezethet, hogy a külföldi befektetők a jelenleginél drágábban hajlandók csak az államadósságot finanszírozni.
Az államháztartási egyensúlynak kifejezetten jó tenne, ha a pártok nem fogadnák el a költségvetést – vélte ezzel szemben Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. csoport-vezérigazgatója. Az államháztartási törvény rendelkezik ugyanis arra az esetre is, ha netán nem sikerül elfogadni a következő év költségvetését, „az ország nem áll le”. Ilyenkor az elmúlt évben elfogadott számok alapján működtethető tovább az államháztartás, ami a jelenlegi inflációs szint mellett fölér egy kiadós megszorító csomaggal, hiszen az állam – reálértéken – kevesebbet költhet.
Csökkenne az államadósság
Ha a költségvetési törvényt nem fogadnák el, valószínűleg nem mennének át a parlamenten az adótörvények sem, így az állami bevételek sem csökkennének, ami még inkább az egyensúly felé mozdítaná el az államháztartást – tette hozzá a kutató, aki azért rögtön jelezte: ennek ellenére nem tartaná szerencsésnek a költségvetés el nem fogadását.
A különös helyzet – amire még nem volt példa Magyarországon – nem gátolná meg a nyugdíjak emelését, minthogy erre külön törvény van. Nem akadályozná a „felülről nyitott” kiadások emelését sem, Magyarország tudná továbbra is fizetni a hozzájárulást az unió költségvetéséhez, képes lenne fizetni tagsági díjait különböző nemzetközi szervezetekben, viszont például a közszférában elmaradna a béremelés – elemezte a következményeket Akar.
Egy-két hónap nem a világ?
A szakember arra is fölhívta a figyelmet, hogy ha a parlament nem fogadja el a költségvetést, hozhat egy „átmeneti törvényt”, amellyel szabályozza az állami bevételeket és kiadások rendjét addig, amíg nem sikerül elfogadni az „igazi” költségvetést. A lehetőség inkább csak elméleti, hiszen ha a költségvetésben nem tudnak megállapodni a pártok, vélhetően az átmeneti törvényben sem tudnak.
Akar László szerint az sem tragédia, ha az ország egy-két hónapra elfogadott költségvetés nélkül marad, a közalkalmazottak béremelése például utólag, visszamenőlegesen is rendezhető. Hosszabb távon azért a költségvetés hiánya szerinte is problémákat vethet föl.
Gyurcsány Ferenc korábban egy nyilatkozatában azt mondta: ha nem fogadja el a parlament a költségvetést, benyújtja a lemondását. Ha ezt előrehozott választások követik, az ország két-három hónapra költségvetés nélkül maradhat. Ha a parlament inkább új miniszterelnököt választ, a költségvetés elfogadása hamarabb is megtörténhet. Ha a parlament szeptember 30-ig feloszlatná magát, mint azt az ellenzék javasolja, elméletileg lenne esély még az idén elfogadott költségvetésre, de az SZDSZ már jelezte, nem támogatja a javaslatot, így ez nem reális forgatókönyv.
Meginoghat a forint
Nem bánnák túlzottan a külföldi befektetők, ha nem menne át a költségvetés, föltéve, ha azt előrehozott választások követik – fejtegette Akar. Ha azonban a kormányzat továbbra is megpróbál kormányozni, már elképzelhető, hogy a befektetők aggódni kezdenek, s meginoghat a forint is. Nem annyira a költségvetés hiánya miatt – hiszen ez technikai értelemben nem okoz problémát – inkább a belpolitikai bizonytalanság miatt.
Elvégre ha a költségvetést nem sikerült megszavazni, vélhetően más, nagyobb jelentőségű törvényekben sem lehetséges a megegyezés, s egy idő után felmerül a kérdés, kormányoz-e valaki?
Azonban ez aligha történhet meg, hiszen a képviselők tisztában vannak a felelősségükkel, még ha Mark Twain állítólag azt is mondta: „Tételezzük föl, hogy ostoba vagy! És tételezzük föl, hogy parlamenti képviselő vagy! De minek is ismétlem magam?”