Önkéntes, 24 pontos magatartási kódexet fogadott el Santiagóban 26 ország állami befektetési alapja és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).; Aa dokumentumot a nemzetközi pénzügyi szervezet októberi közgyűlése hagyja majd jóvá – tudósít a BBC.
Az egyezséghez önkéntesen csatlakozó országok állami befektetési alapjai azt vállalják, hogy a világ pénzügyi rendszerének átláthatósága és a befektetéseiket övező bizalmatlanság oldása érdekében működésüket, irányításukat nyíltabbá teszik.
A „részleges kitárulkozás” jelentősége alig lebecsülhető: az általában olajvagyonukból és kiviteli többletükből meggazdagodott országok felhalmozott tőkéjét befektető állami alapok most 2–-3 billió dollár felett rendelkeznek, s az összeg 2012-re várhatóan 10–-12 billióra nő.
A legnagyobb állami alapok
Abu Dhabi, 800 milliárd dollár
Norvégia, 400 milliárd dollár
Szingapúr, 330 milliárd dollár
Kína, 300 milliárd dollár
Kuwait, 200 milliárd dollár
(Forrás: BBC, OECD-becslés)
Az állami alapokkal szemben azonban a legfejlettebb országok – köztük az Egyesült Államok, Németország és Franciaország – alapvetően bizalmatlanok: politikusaik azt feltételezik, hogy befektetéseiket jó részben politikai céljaik elérése motiválja. Az amerikai hatóságok ezért mondtak nemet a dubai befektetési alapnak, amikor az a több amerikai kikötő működtetését végző P&O nevű társaságot akarta megvásárolni, és a német pénzügyminisztérium sem lelkesedett különösebben, amikor a kínai állam jelentkezett be a hitelválság nyomán bajba került Dresdner Bankért.
A mostani megállapodás nyomán nő a nemzetközi pénzügyi rendszer iránti bizalom, mert az állami befektetési alapok működése, irányítása és intézményi háttere világosabbá válik a piac szereplői számára – értékelte az egyezséget Hamad al- Suwaidi, a dubai alap első embere, az állami alapok nemzetközi szövetségének társelnöke.
Árnyaltabban fogalmazott ausztrál kollégája, David Murray, aki szerint a nyitásnak határt kell szabni: a túlzott nyilvánosság ugyanis ellehetetlenítheti az üzletelést. Ezzel együtt Murray szerint, ha az alapok minden befektetési döntése megismerhető lenne, kiderülne, hogy bevásárlásaikat kizárólag üzleti szempontok vezérlik.
Elemzői várakozások szerint számos kormányt nem elégít majd ki a mostani egyezség, amelyet csak akkor tekintenének érdemi elmozdulásnak a nyitás felé, ha önkéntesség helyett kötelező szabályokat tartalmazna.
Károsak? Hasznosak?
Az állami befektetési alapok hasznosak a világgazdaság számára, mert az általában olajbevételeikből vagy külkereskedelmi többletükből meggazdagodó államok így pumpálják vissza többletjövedelmüket a gazdaságba – véli számos közgazdász. Ráadásul az egyre erősödő alapok segítik a megbillent gazdasági egyensúly visszaállítását a nyugati ipari országok és az egyre gazdagodó feltörekvő államok között.
Az OECD véleménye szerint ráadásul a fejlett Nyugat érvei az állami alapokkal szemben álságosak, miután pont ezek az országok minden befolyásukat latba vetik a szabad kereskedelem és a tőkeáramlás liberalizálása mellett.
A világ fejlettebb része ráadásul máris sokat köszönhet az alapoknak: számos, a hitelválságban megroggyant bankot az állami alapok pénze mentett meg az összeomlástól.
Csak Norvégia vállalja céljait
A dubai befektetési alap stratégiai igazgatója, Jean-Paul Villain egy júniusi konferencián azt mondta: társaságuk hosszú távra tervező passzív befektető, és egyik résztulajdonában lévő cégben sem kíván ellenőrző részesedést szerezni. Hasonlóan nyilatkozott akkor a Kínai Befektetési Társaság 300 milliárd dollár felett diszponáló vezetője. „Csak a vállalható kockázat melletti pénzügyi megtérülés érdekel bennünket, és minden ránk vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályt betartunk” – mondta.
A fejlet országok közül egyedül Norvégia rendelkezik állami befektetési alappal, s így vállalja, hogy saját értékei mentén fekteti be az állam olajból származó bevételeit. Ezek többségét egy nyugdíjalapba fektették, az ebből származó bevételt pedig a norvég nyugdíjasok fogják élvezni. Ezen kívül az alap felülvizsgálta korábbi befektetéseit, és 27 társaságból kivonta tőkéjét. Ezek egyike az óriási amerikai áruházlánc, a Wal-Mart volt: a cég – értékelésük szerint – megsértette munkásai emberi jogait, s ilyen céget pedig Norvégia semmilyen formában nem kíván támogatni.