Kézi erővel, „hobbiból” bárki moshat aranyat a Dunából, de nincs összefoglaló adat, hányan űzik ezt a mesterséget. Az aranyszemcsék elsősorban az Alpokból és a Selmeci-, Körmöci-hegységből mosódnak a Dunába. A puha, de igen nehéz fém apró lemezek formájában utazik egészen addig, amíg a folyó sodra le nem lassul: ekkor súlyánál fogva leülepszik, és úgynevezett torlatokat alkot – mondta el a FigyelőNetnek Földessy János, a Miskolci Egyetem professzora. A torlatokat sötét színű üledék jelzi – minél sötétebb az iszap, annál nagyobb eséllyel található benne arany.
Vizes Hetek a FigyelőNeten
A következő hetekben egy-egy magyarországi folyóról, tóról indítunk sorozatot: bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Ezen a héten a Dunával foglalkozunk.
Tizenöt tonna egyetlen grammért
Az aranyászok által látogatott hagyományos torlatok Ács környékén, a Csallóközben és Ásványráró közelében voltak, ám a Duna elterelése, a folyószabályozás és a mederkotrás nagyban lecsökkentette az Alpokból érkező arany mennyiségét. A másik sikerrel kecsegtető, hagyományosan aranymosók által felkeresett torlat a Vág és a Mosoni-Duna találkozásánál található. Itt a felvidéki érchegységekből érkező arany ülepszik ki, ahogy a rohanó hegyi folyó a Dunába érve megszelídül. Történeti források szerint egyébként a Dráva mentén a múltban több aranyat váltottak be, mint a Duna mellett.
forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár
Friss felmérés nem áll rendelkezésünkre arról, hogy mennyi aranyat hoz a Duna, ezt legutóbb 1931-ben becsülték meg. Akkor úgy számolták, hogy egy tonna üledék 0,07 gramm nemesfémet tartalmaz, ami azt jelenti, hogy az aranyásznak 15 tonna üledéket kellett megmozgatnia egyetlen gramm aranyért – emeli ki a professzor. A Dunán tehát korábban sem volt, és az említett folyószabályozás miatt ma főleg nincs annyi arany, hogy megérje ipari módszerekkel kitermelni. A szilárd kőzetekben található ásványkincset azonban elég egyszer megkutatni, utána a nemesfémek piaci ára dönti el, hogy mikor kezdődik meg, illetve megkezdődik-e a bányászat.
Nagy hiba, ha markolóval fogunk hozzá
A hőskorból: aranymosás nádlészával (forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)
Az aranyásók módszerei évszázadokon át nem változtak. A legegyszerűbb módszer, amikor tállal emelik ki az iszapot, majd a kisebb sűrűségű üledéket kiúsztatják, a maradékot pedig sűrű szövésű anyagra, legtöbbször posztóra öntik. Az aranylemezkék fennakadnak az anyag szálai közt, innen származik például az aranygyapjú mondája is. Más módszerek, mint a spirál, a centrifuga vagy a mosópadok azt használják ki, hogy a nagy sűrűségű arany a gravitációnak engedve könnyen elválik az üledék „könnyebb” elemeitől.
A kézi erővel folytatott aranymosás nem tartozik a bányászati törvény hatálya alá, azaz jegyzői engedéllyel bárki szerencsét próbálhat a magyar folyópartokon – erősíti meg lapunknak Szabados Gábor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke. Nagyon vékony mezsgye választja el azonban a „gépi” és a „kézi” erőt: ha valaki belábal a Dunába egy tállal a kezében, azt a saját örömére valóban megteheti. Ha azonban markolóval emelik ki az iszapot, dízelmotor mozgatja a rázószitát, akkor már járadékköteles, engedélyekhez kötött tevékenységről van szó.
Hegyek rejtik az aranyat
Nehéz megvonni a határt a tevékenységek között, hiszen ha szigorúan vesszük, már egy lejtő és egy egyszerű emelő kialakítása is egyfajta primitív gépnek számít. Aranybánya jelenleg nem működik Magyarországon, de több kutatás is folyik az ásványkincsek felmérésére. A hazai vizek potenciálja gyenge, a napjainkban folyó munka nem is a folyókban, hanem a kemény kőzetben fellelhető nemesfémekre fókuszál. A Lahóca völgyében például a szakemberek már feltártak egy lelőhelyet, a kitermelés azonban nem kezdődött meg.
A nehézfémek – arany, ezüst, réz, gallium stb. – mélységi magmás kőzetekben halmozódnak föl, és ez alapján feltételezhető, hogy aranyat rejt a föld a Börzsönyben Nagybörzsöny környékén, a Velencei-hegységben, Tokaj, Recsk és Sopron körzetében. Évekig eltart még, amíg a bányászati szakemberek teljes egészében felmérik hazánk nemesfémvagyonát, és a kutatási eredmények alapján születik majd döntés arról, hogy megéri-e akkor kitermelni a magyar aranyat, vagy sem – mondja Szabados Gábor.
A következő, délben megjelenő cikkünkben Duna menti borkóstólót kínálunk. A Dunáról szóló cikkgyűjteményünkhöz látogasson el a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalára.