Szalay-Berzeviczy Attila június 16-ával lemondott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöki tisztségéről és igazgatósági tagságáról, mert megváltozott a BÉT tulajdonosi szerkezete: a Bécsi Értéktőzsde a már meglévő 12,5 százalékos részesedéséhez további 25,2 százaléknyi tulajdonrészt vásárolt az UniCredit Bank Hungary Zrt.-től.
Baljós jel a tőzsdeelnök lemondása – vélte Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Ha a bécsi tőzsde centralizálja magyar tőzsde működését, többszáz munkahely szűnhet meg a bróker-, vagyonkezelő, letétkezelő cégeknél, az intézményi szereplők ugyanis közvetlenül Bécshez fordulhatnak és a költségvetés is tízmilliárdos bevételtől eshet el. Természetesen csak akkor, ha valóban vannak ilyen központosítási szándékok – magyarázta az elemző.
Sarkadi szerint katasztrofális hatása lehet a magyar tőkepiacra és a magyar gazdaságnak sem tenne jót hosszú távon, hogy a magyar tőzsdében az osztrák érdekek jutottak túlsúlyra. A vezető elemző szerint egy jó megoldás mindenképpen lehetséges: nemzeti összefogással új magyar tőzsdét létrehozni.
Osztrák tulajdon, magyar menedzsment
A Figyelő korábbi elemző cikke szerint az alaphelyzet – némi leegyszerűsítéssel – az, hogy a BÉT 68 százaléka egy osztrák konzorcium kezében van, de az intézményt többségében magyarok alkotta igazgatóság és magyar elnök irányítja, a hazai tőkepiac érdekeit figyelembe véve. Szalay-Berzeviczy Attila négy évvel ezelőtt úgy szervezte meg a konzorciumot, hogy annak vezető ereje saját bankja volt.
(A BÉT tulajdonosi szerkezete innen letölthető. A cikk írásának pillanatában a dokumentumot még nem frissítették a bécsi tőzsde és Unicredit közötti tranzakció eredményével.)
Több, név nélkül nyilatkozó szakember is állította a hetilapnak, hogy az elmúlt években egyre komolyabbá vált a feszültség a két szomszédvár között. Szalay-Berzeviczy tevékenységét látva ez nem meglepő. Ahhoz képest, hogy megválasztásakor még a hazai piaci szereplők hitték azt, hogy a HVB igazgatója az osztrák érdekek képviselője lesz, gyorsan kiderült, hogy inkább Bécsben tartják őt árulónak. Miközben számos tőzsde- és tőkepiac-élénkítő kezdeményezését keresztül tudta vinni, ellenállt több olyan kísérletnek is, amelyek célja az volt, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatot Béccsel.
Mol-OMV harc?
A Figyelő cikke azt is fölvetette: lehetséges, hogy a Mol-OMV háború áll a magyar tőzsde tulajdonosai közötti kötélhúzás hátterében. A hetilap szerint több szakértő is állítja, hogy a magyar olajtársaság igen sokat veszíthet ebben az új helyzetben akkor, ha elkerül a kereskedése Budapestről.
A Molra mint kibocsátóra ugyanis ez olyan hatással lehet, hogy Bécsben mindenki látja a kereskedési könyvet: az összes ajánlatot, kötést, amiből könnyű következtetni arra, hogy ki és milyen célból vásárol, illetve ad el. Egy effajta fordulatnak az OMV egyértelmű nyertese lenne, hiszen az osztrák olajtársaság a bécsi tőzsde egyik részvényese, s így valószínűleg nem tiltakozna egy ilyen forgatókönyv ellen.
A cikk emlékeztetett arra, hogy a Mol és az OTP tavaly decemberben szerény részesedést vásárolt a Budapesti Értéktőzsdében. Mivel ez a lépés a két cég számára üzletileg indokolatlan, a Mol esetében ráadásul teljesen rendszeridegen, valószínűsíteni lehetett, hogy nem egyszerű befektetésként kezelik a pakettjüket. A bomba akkor robbant, amikor kiderült: a két társaság levelet küldött az osztrák konzorcium tagjainak, beleszólást kérve a tőzsde irányításába.
Pozitív választ mindeddig nem kaptak, s a velük jó viszonyt ápoló tőzsdeelnök lemondása sem tekinthető éppen annak. Szalay-Berzeviczy Attila sajtófőnöke szerint egyelőre nem kíván további nyilatkozatokat tenni az üggyel kapcsolatban.
Határozottan nem tervezzük a BÉT integrációját – válaszolta FigyelőNet kérdésére Beatrix Exinger, a bécsi tőzsde sajtószóvivője. Mindig is azt mondtuk, hogy minden országnak saját tőzsdére van szüksége. Abban akarunk segíteni a magyar tőzsde vezetésének, hogy fejlesszék tovább a magyar tőkepiacot. A magyar tőzsdét 2004 óta 68,8 százalékban osztrák konzorcium birtokolja –emlékeztetett válaszában Exineger.