Manapság egy kilónyi Erzsébet kenyérért 90 forinttal, egy liter dobozos tejért pedig közel 60 forinttal kell többet fizetünk, mint tavaly ilyenkor. Ez 62, illetve 31 százalékos drágulást takar, miközben áprilisban átlagosan 12,6 százalékkal nőtt az élelmiszerek bolti ára 2007 negyedik hónapjához képest. A tavaly őszi nagy árhullám már lefutott, azóta jócskán lassult a drágulás tempója, sőt egyes termékeknél – mint a cukor vagy a burgonya – még árcsökkenés is bekövetkezett. Tovább drágult viszont az étolaj (amely a maga 65 százalékos éves árnövekedésével az egyik rekorder), de jóval többe kerül a liszt, a tojás, a rizs, a száraztészta és a péksütemény is.
Védett fogyasztók
A fenti extrém ráták ellenére a boltok vásárlói eddig csupán a harmadát tapasztalták meg a nálunk is bekövetkezett mezőgazdasági árrobbanásnak. A termelők átlagosan 36,8 százalékkal emelték áraikat; ezen belül kiugróan drágult a gabona (86 százalék) és a gyümölcs (70 százalék). „A fogyasztói árak csak tompítva és késéssel követik a mezőgazdasági árak mozgását” – magyarázza Szabó Márton, a Kopint–Tárki vezető kutatója.
A laza kapcsolat oka, hogy a feldolgozott élelmiszerek csak kis hányadban tükrözik a nyersanyagtarifákat. Magyarországon például a kenyér árában a gabona költségei mindössze 18 százalékot tesznek ki, és a feldolgozók is készleteznek. A drágább alapanyag költségét tehát csak a készleteik frissítése után építik be – már amennyiben ez sikerül nekik. „A tavalyi agrárár-emelkedés felét az élelmiszer-feldolgozók fizették meg, mert beszállítóként nem tudták megfelelő mértékben továbbhárítani a megugrott költségeiket” – állítja Borodi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.
Fotó:MTI
Az élelmiszerüzletek, különösen a komoly erőfölényben lévő láncok pedig, amíg csak lehet, kerülik a vevőket elriasztó áremeléseket, és a költségeket a beszállítókra terhelik. Esetleg keresztfinanszírozással, más termék árréséből engedve próbálják megtartani a vásárlókat. Törekvéseiket így sem koronázta teljes siker.
Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. szakértője szerint a visszafogott fogyasztásnak is betudható, hogy a termelői emelkedések csupán kisebb mértékben érvényesültek a kiskereskedelmi árakban. A tavalyi reáljövedelem-csökkenés hatására a bolti eladások 2,4 százalékkal estek vissza az utolsó negyedévben a korábbi év hasonló időszakához képest. Ez a tendencia az idén is folytatódik; úgy tűnik, a fogyasztók továbbra is az ennivalón igyekeznek spórolni.
A múlt év egyébként Fórián szerint fordulópontot hozott mind a nemzetközi, mind a hazai élelmiszerpiacon, amennyiben a korábbi kínálati bőséget a megnövekedett kereslet váltotta fel. A fejlődő országok a nyolcvanas évek óta megduplázták a húsfogyasztásukat, s mindez a takarmányigényt sem hagyta érintetlenül. Egy új iparág, a bioüzemanyag-gyártás szintén mérsékli a kínálatot. (Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly másfélszer akkora területen termeltek repcét, mint 2006-ban, bár eddig leginkább az európai kvótarendszer miatt megürült cukorrépaföldeket használták ki erre a célra).
Magyarországon mindezek a hatások, hasonlóan az unió többi államához, tompítva érvényesülnek, mivel a közösség piacvédelmi politikája megvéd a szélsőséges áremelkedésektől. „Brüsszel szükség esetén akár exportadót vagy kiviteli korlátozást is bevezethet az uniós árszint védelmében” – mutat rá Szabó Márton. A magyar árak így nem annyira a világpiaci, mint inkább a német, cseh, szlovák árakkal mozognak együtt.
Éhséglázadások
Haitin öten meghaltak, és mintegy kétszázan megsebesültek abban a
zavargásban, amely azért tört ki, mert a rizs ára egy év alatt
megduplázódott, és ezzel olyan szintet ért el, amelyet sokan már nem
tudtak megfizetni. A karibi ország kormánya bele is bukott a válságba;
a váltás után gyors intervencióval csökkentették az alapélelmiszer
árát, és több ország is élelmiszersegéllyel enyhített az ottani
helyzeten.
Fotó: Reuters
Egyiptomban ketten haltak meg, amikor kenyérért verekedett
össze a tömeg, Thaiföldön fegyveresek őrzik a rizsültetvényeket, a
Fülöp-szigeteken halálbüntetés jár annak, aki titkon készletezi a
rizst. Erőszakos tiltakozásokat váltottak ki az élelmiszer- ár-emelkedések Bangladesben, Kamerunban, és Hondurasban is.
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója
arra figyelmeztetett: akár háborúhoz is vezethet az élelmiszerek
drágulása.
Tompított hatás ide vagy oda, tény, hogy hazánkat tavaly egy erősen aszályos évben érte a mezőgazdasági termékek iránti fokozott nemzetközi érdeklődés, így a múlt évi áremelkedések az időjárás okozta károkkal is magyarázhatóak.
A szárazság mintegy 30 százalékos terméskiesést okozott a gabonáknál; a fagy, a jég és az aszály együttvéve 12 százalékos visszaesést idézett elő a mezőgazdasági termelésben. Az idei kilátások azonban kifejezetten biztatóak, különösen, ha az időjárás továbbra is kegyes lesz a termelőkhöz. Jó termés esetén a búza, a kukorica, a napraforgó és a gyümölcs ára is csökkenhet – igaz, nem a két évvel ezelőtti szintre, és nem a boltokban.
A tompított és késleltetett mechanizmus most visszafelé hat, és a szakértők szerint a fogyasztóknak be kell érniük azzal, hogy ősszel előreláthatólag már nem emelkednek lényegesen az árak. (A szezonális gyümölcsök és a továbbra is szárnyaló étolaj ára persze még okozhat meglepetéseket, a sertéshús pedig csak most indul majd emelkedésnek a tavalyi takarmánydrágulás után.) Az élelmiszer-infláció szelídülése már a második félévben kimutatható lesz, amikor majd a tavaly őszi, kiugróan magas árakhoz viszonyítjuk az ideieket. A szakértői várakozások szerint akkortájt 7 százalékos emelkedést tapasztalunk majd, szemben az első félévben mért 12 százalék körüli szinttel.
Az idei évre várt rendkívül jó termés az infláció mellett a gazdasági növekedésben is megmutatkozhat. A londoni 4cast elemzőcsoport várakozásai szerint 4 százalék feletti GDP-növekedésre is sor kerülhet 2008 folyamán, részben a mezőgazdaságnak köszönhetően. Raskó György agrárközgazdász úgy véli, az agrárium teljesítménye akár 1 százalékponttal is emelheti a hazai GDP-t
(A rekordtermés hatásai – Figyelő, 2008/20. szám). Az idén közel 400 milliárd forint többletbevétel keletkezhet az ágazatban.
Szabó Márton már kevésbé optimista, szerinte a legkedvezőbb esetben is csak 0,6–0,7 százalékponttal járulhat hozzá a mezőgazdaság a GDP növekedéséhez. A szakember 20–25 százalékos bővülést vár a mezőgazdaság teljesítményében, amellyel a GDP-ben elfoglalt részaránya is 5 százalék körülire javulhat a jelenlegi 4 százalék alattiról. Óva int azonban attól, hogy tartósan számítsunk hasonló növekedésre, hiszen az időjárás évről évre közbeszólhat, még akkor is, ha maradnak a magas termelői árak.