Az első negyedévben 3,1 százalékkal csökkent a magánfogyasztás – közölte honlapján pénteken a KSH. Az adatok meglepőek, mert a hivatal korábbi közlése szerint a reálkeresetek ugyanebben az időszakban „mindössze” 0,7 százalékkal mérséklődtek, vagyis a fogyasztás jóval nagyobb mértékben csökkent, mint a keresetek vásárlóereje.
Már élelemre is kevesebbet költünk
A KSH adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben 3,1, márciusban 3,7 százalékkal csökkent éves összevetésben; az első negyedévben összesen 1329 milliárd forintot hagytunk a boltokban, piacokon.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma változatlan árakon számítva 2,6 százalékkal csökkent az első negyedévben, a visszaesés mértéke márciusban 4,2 százalékos volt. A hipermarketek, szupermarketek és vegyesboltok bevétele a harmadik hónapban szintén 4,2 százalékkal csökkent éves összevetésben.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem eladásai az év első három hónapjában 3,6, márciusban pedig 3,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
Másként fogyasztunk
Az adatok erős trendfordulót mutatnak. Míg tavaly az év első öt hónapjában 6,8 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, a kiskereskedelmi forgalom akkor mindössze 0,9 százalékkal esett vissza. Elemzők akkor az adatsort magyarázva úgy vélték, hogy a lakosság feléli tartalékait és hitelből vásárol, hogy a kemény megszorítás hatását „kisimítsa”. Az év egészében persze a reálbércsökkenés és a fogyasztás-visszafogás üteme közeledett egymáshoz, de a fogyasztássimítás jelensége jellemző maradt.
Most viszont a jelek szerint másként működünk: a már mérsékelt, mindössze 0,7 százalékos reálkereset-csökkentés hatszorosával esett vissza a vásárlási kedvünk a legnépszerűbb boltfajtákban.
Suppan Gergelyt, a Takarékbank elemzőjét is meglepte az adatsor, de arra hívta fel a figyelmünket, hogy az első negyedévre vonatkozó fogyasztói bizalmi indexek is mélyponton voltak, vagyis a lakosság rendkívül pesszimista, így vélhetően jövedelméből igyekszik – fogyasztás helyett – minél több tartalékot képezni.
A lakosság hitelfelvételi üteme továbbra sem csillapul – adott újabb érdekes adalékot az adatsorhoz Németh Dávid, ami azt is jelentheti, hogy a havi bevételek egyre nagyobb részét fordítjuk hiteltörlesztésre. Az ING makroelemzője szerint a furcsa adatsor azzal is magyarázható, hogy egyre drágább az energia és a közlekedés, így e miatt is kevesebb pénzt költhetünk el a boltokban. Az élelmiszer-fogyasztás visszaesése is az általános szűkösséggel indokolható: vélhetően olcsóbb termékeket veszünk, és nem pazarolunk annyit.
Lesz azért fellendülés
A lapunknak nyilatkozó egyik közgazdász sem számít a meglepő adatok ellenére arra, hogy idén is csökkenne a magánfogyasztás.
Suppan Gergely szerint az év utolsó néhány hónapjában az alacsony bázisoknak és a végre valamelyest mérséklődő infláció nyomán 0,5 százalékkal nőhet a fogyasztás, míg Németh Dávid 1 százalékos emelkedést is elképzelhetőnek tart.
Idén, az év egészében ezzel együtt is mindössze 0,5 százalékkal, vagyis nem érezhető mértékben nőhet csak vásárlásaink összértéke.