A Reutersnek nyilatkozó elemzők többségi véleménye jött be, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris tanácsa 25 bázisponttal 8,25 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
A FigyelőNet által korábban megkérdezett elemzők szerint az emelés mellett az szólt, hogy a vártnál erőteljesebb bérkiáramlásról számolt be februárban a KSH, illetve, hogy a monetáris tanács a jövőbeni kockázatok erősödését árazza be.
Az elhúzódó drágulás az egyik indok
Simor András, a jegybank elnöke a döntéssel kapcsolatban elmondta: a tanács biztos többséggel szavazta meg a 25 bázispontos emelést. Emellett leginkább az szólt, hogy itthon és külföldön is tartósabbnak bizonyulnak az árfelhajtó tényezők a korábban vártnál. A tanács szerint a februári nagyobb bérkiáramlási adat ugyan nehezen értelmezhető, de az egyedi hatásoktól megtisztítva is arra utal, hogy nagyobb volt a várakozásnál.
Simor amúgy elismerte, hogy a nemzetközi pénzpiaci kondíciókban nem történt változás a legutóbbi kamatemelés óta, s a forint is erős volt az eltelt időszakban.
Semmi sem biztos
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint nem volt túl sok értelme a mostani emelésnek, személy szerint nem győzték meg az indoklásul felhozott érvek. Ha mégis keresnénk ilyeneket, esetleg az amerikai gazdasági második negyedéves várható visszaesése lehetne az, ami újra borúlátóbb piacot, kockázatkerülést sőt tőkekivonást, s így forintgyengülést hozhat. Persze ez ellen a 8,25 százalékos kamat sem védene – jegyezte meg.
Innentől fogva a kilátások is bizonytalanok – ecsetelte a jövőt –, további kamatemelés és tartás is elképzelhető, előbbi, ha növekednek a nemzetközi pénzpiaci kockázatok. Ezért annak megválaszolására sem vállalkozott Török Zoltán, hogy mikor képzelhető el a kamat csökkentése.