Máshogy tervezik a költségvetést

A közpénzügyi törvény életbelépése hozhat változást a költségvetés tervezésében - hangzott el egy konferencián, ahol azt is hangsúlyozták, hogy rossz a hazai munkaerő összetétele, amin adókkal nem lehet változtatni.

Az idén júniusig elfogadhatják a közpénzügyi törvényt, amely teljesen új alapokra helyezné a költségvetési tervezést, a közpénzekkel való gazdálkodást Magyarországon – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSz) elnöke a „közpénzügyi konferencián”. Kovács Árpád előadásában kiemelte, az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a közép-, illetve a hosszú távú szervezésre kell helyezni a hangsúlyt a büdzsé összeállításában, és a társadalom, illetve a gazdaság valódi folyamataiból kell kiindulni, méghozzá úgy, hogy hatástanulmányokkal kell alátámasztani a tervezett költségvetést.

Magas a minimálbér

Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója szerint álvita zajlik arról, hogy a költségvetésnek milyen a technikai mozgástere, mivel megítélése szerint a jelenlegi helyzetben az adócsökkentésre az esély a „nullával” egyenlő. Hamecz szerint kulcsprobléma az alacsony aktivitási ráta, illetve az alacsony tényleges nyugdíjkorhatár, a bőkezű, a munkavállalásra nem ösztönző szociális rendszer.

Arról is szólt, hogy véleménye szerint nagyon magas Magyarországon a minimálbér, amiért a korábbi konzervatív kormányt hibáztatta. Felvetette, hogy a foglalkoztatási gondok megoldása végett be kellene fagyasztani a minimálbér összegét. A munkaerő strukturális összetétele is kedvezőtlen, egyúttal a jelenlegi magyar munkaerő képzettsége korszerűtlen. „E problémákon adókkal nem lehet változtatni” – mondta, elismerve ugyanakkor, hogy a munkára rakodó adó- és járulékterhek magasak, és ezen mindenképpen változtatni kell. Egy sikeres kiigazítás eléréséhez az államháztartás kiadási oldalán is jelentős arányú csökkentést kell végrehajtani – hangsúlyozta.

Adókartát kellene alkotni

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója, az APEH volt elnökhelyettese kiemelte: az adórendszer túl bonyolult, ráadásul „elvtelen rétegérdekek kiszolgálója”. A szakember amellett érvelt, hogy az olyan speciális adófajtákat, mint az eva, illetve a mezőgazdasági kistermelők bevételalapú adóztatását meg kellene szüntetni, általában át kellene gondolni az adózásban érvényesülő kivételek megszüntetését.

Vámosi-Nagy Szabolcs megítélése szerint hosszabb távon elkerülhetetlen az is, hogy kivezessék a rendszerből az iparűzési adót, ehelyett a célok között említette a vagyoni típusú adók arányának növelését. Felhívta a figyelmet arra, hogy hasznos lenne, ha a politikai pártok a szakértők véleményére alapozva egy úgynevezett adókartában állapodnának meg, amelyben rögzítenék a magyarországi adóztatás hosszú távú céljait.

Címkék: makro