Magyarország számára továbbra is a mielőbbi eurócsatlakozás lenne a legelőnyösebb – állapítja meg az Elemzés a konvergenciafolyamatokról című MNB-kiadvány, ami egy hat évvel ezelőtti összegzés eredményeit vizsgálja felül. A szakértői publikáció szerint ugyanakkor hat év elteltével a kockázatok is világosabban látszanak. Ezek kezelésében kulcsfontosságú, hogy tartósan alacsony költségvetési hiányt sikerüljön elérni és fenntartani Magyarországon – állapítják meg.
A szerzők úgy vélik: az euró előnyei Magyarország számára változatlanul számottevők, a közös valuta bevezetése hoszszabb távon az ország növekedési ütemének emelkedését eredményezheti. Az euró bevezetésének azonban vannak kockázatai is, ahogyan azt néhány gyengébben teljesítő euróövezeti tagország (Portugália, Olaszország) példája mutatja.
Nem mellőzhetők a további reformok
A jegybank szakértőinek elemzése rámutat: Magyarország előnyösebb gazdasági- és exportszerkezete, rugalmasabb munkaerőpiaca és az euróövezet magjával való szorosabb külkereskedelmi kapcsolatai miatt kevésbé van kitéve egy gyenge euróövezetbeli teljesítmény kockázatának. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kockázatokat ne kellene tovább csökkenteni.
Magyarországnak a termék- és munkaerőpiacain még további reformokat kell végrehajtania, hogy egy magas foglalkoztatással, meggyőző termelékenységnövekedéssel bíró, hosszú távon is versenyképes gazdasággá váljon. E reformok hozzásegíthetnek a közös valutából származó előnyök maximális kiaknázásához, azonban nem előfeltételei az euró bevezetésének, sőt valójában attól függetlenül is végrehajtandók.
Szorosan összefügg azonban az euró bevezetésével a költségvetés helyzete, hiszen az önálló monetáris politika feladása után a fiskális politika lesz az egyetlen eszköz, amivel a hazai gazdasági folyamatokat hatásosan befolyásolni lehet. Kulcsfontosságú tehát, hogy az eurócsatlakozás után az esetleges sokkok kezeléséhez szükséges költségvetési mozgástér rendelkezésre álljon.
Félszázalékos hiányt kell belőni
A kiadvány szerint a magyar költségvetési politika ettől az állapottól egyelőre még messze van. Éppen ezért a költségvetési konszolidációnak a maastrichti deficitkritérium teljesítése után is töretlenül folytatódnia kell, és el kell érni a Magyarország által középtávú célként kijelölt félszázalékos GDP-arányos államháztartásihiány-szintet.
Az alacsony költségvetési hiány elérésében és későbbi megőrzésében nagy segítséget jelenthet egy megfelelő tartalommal és széles parlamenti támogatással elfogadott közpénzügyi törvény. Az intézményi garanciák megteremtésén túl azonban konkrét lépésekre is szükség van. A költségvetési kiigazítás tartósságát veszélyezteti, ha kedvezőtlenül hat a hosszú távú növekedésre.
A konszolidáció hosszú távú sikerének esélyeit ezért növelnék az olyan növekedésbarát intézkedések, mint a munkát terhelő adóék és járulékok csökkentése vagy a munkakínálatra negatívan ható ösztönzők visszaszorítása. A kihívás abban áll, hogy ezeket az intézkedéseket szigorúan úgy kell végrehajtani, hogy a hiány csökkenése a konvergenciaprogramban kijelölt pályán maradjon – összegeznek a kiadvány szerzői.