Decemberre 14 milliárd forintos deficitet prognosztizáltak, az államháztartás azonban mérsékelt, 48 milliárd forintos többlettel zárt. Így éves szinten a GDP 5 százaléka lett a pénzforgalmi hiány.
Elemzők szerint a kedvező hiányadatok ára a gazdasági növekedés. Veres János már korábban megelőlegezte, hogy a várakozások szerint az államháztartás 2007-es hiánya nem éri el a GDP 6 százalékát. Akkor úgy nyilatkozott, hogy a kedvezőbb 2007-es deficit oka, hogy a társaságok a vártnál nagyobb összegű adót fizettek be feltöltésként decemberben, jobban alakultak a személyi jövedelemadó, és járulék bevételek is.
Jelentős javulás
Az államháztartási egyenleg jelentős javulása komoly növekedési áldozattal valósult meg – vélik az elemzők. A 2007. évi költségvetés eredeti 1668 milliárd forintos hiánya a GDP 6,6 százalékának felelt meg, amit 25 272 milliárd forintos GDP mellett terveztek – mondta Barcza György. A K and H Bank vezető elemzője szerint a GDP is némileg nagyobb lesz, összege várhatóan 25 540 milliárd forintra nő.
A most megjelent 5 százalékos pénzforgalmi hiány, illetve a várható eredményszemléletű (ESA’95) 5,7-5,8 százalékos deficit jelentős javulás. Hasonló folyamatok játszódtak le Lengyelországban, ahol 4 százalékról 3 százalékra, Csehországban és Szlovákiában pedig 3 százalékról 2 százalékra mérsékelték a deficitet tavaly – mutatott rá Barcza György. A felsorolt országok, mint látható már teljesítették a maastrichti kritériumot, s mi is tettünk egy jelentős lépést ebbe az irányba – tette hozzá.
Nem engedtek a csábításnak
Már 2007 tavaszán sejteni lehetett, hogy 6 százalékra sikerül lefaragni az előző évi még 9 százalék feletti eredményszemléletű hiányt, amelyet 2007-re a konvergenciaprogram 6,8 százalékban rögzített – jelezte Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint „a bevételi oldalt segítette a tervezettnél nagyobb infláció, a kiadási oldalnál pedig a kormány nem engedett a felpuhítási csábításnak”.
A mostani számok ismeretében nem lehet gond a 2008. évi deficit tervvel sem, a 4-4,5 százalékos hiány megvalósítható, a kérdés az, hogy mi lesz 2009-ben, milyen lépéseket tesz a kormányzat annak érdekében, hogy 3 százalékra szorítsa le a hiányt – magyarázta Török Zoltán. Barcza György arra hívta fel a figyelmet, hogy 2008-ban kiesnek azok az egyszeri tételek, a Grippen, a MÁV adósság átvállalás, az autópálya hitelek átvállalása, amelyek a 2007. évi büdzsét még terhelték.
Feláldozták a növekedést
Az államháztartási mérleg javulása ellentétes hatást fejt ki a GDP növekedésére. Ha nem lett volna kiigazítás, akkor feltehetően 2,7-3,2 százalékkal gyorsult volna a gazdaság, s 6,8 százalékos hiány mellett is 2,2-2,5 százalékos növekedésre volt esély. Azaz a tervezettnél kisebb deficit erőteljesen lassította a növekedést – mondta Barcza György.
Török Zoltán szerint a növekedés lassulását a magánfogyasztás stagnálása, illetve a közösségi fogyasztás visszaesése mellett a beruházások igen alacsony szintje determinálta. „A 2007. évi gazdasági folyamatok stagnálás közeli állapotot mutatnak, gazdasági növekedésről nem lehet beszélni, igaz ez volt az ára a javuló egyensúlynak” – fogalmazott a Raiffeisen Bank vezető elemzője.