Számítástechnikai szempontból az ország egyik legjobban felszerelt tanodája a gyulai Bay Zoltán Informatikai Szakközépiskola. Az Oracle, Sun, Cisco és Apple cégek első számú középfokú bázisiskolájában mégsem tudnak az ingyenes állami szoftverletöltési lehetőségekről. Valamikor kaptak ugyan egy CD-t a School program keretében központilag támogatott Microsoft-termékekkel, egyéb tájékoztatást azonban nem. Igaz, a szakműhely nem szorul annyira az állami támogatásra, mint az ország egyéb középiskolái, ugyanis számítógépein különböző operációs rendszereket használ. Értelemszerűen akkor sem estek pánikba, amikor az első Campus és School iskolai szoftverprogram 2004-ben a végéhez közeledett, és az a hír terjengett, hogy a diákok és oktatási intézmények kénytelenek lesznek Microsoft-szoftvereiket eltávolítani számítógépeikről, mert az állam a továbbiakban nem biztos, hogy kifizeti a használatukért a licencdíjat. A megállapodást akkor meghosszabbították. A programok maradtak, miként fennmaradt a Microsoft-termékek monopóliuma is a felsőoktatási intézményekben és a közoktatásban.
Iskolai számítógépterem. Jogkövetõ és jogtisztelõ magatartásra nevelõ akcióról is van szó.
LOBBIHARC. Jövő év februárjának végén azonban a hosszabbítás is lejár, így a nyáron megkezdődött az informatikai lobbiharc a hogyan tovább körül. A Microsoft a felsőoktatási intézményekben a Campus, az alsóbb iskolák számára pedig School néven kínálja világszerte az állam által megvásárolható csomagjait. A szoftvertisztaság elősegítése érdekében az Orbán-kormány 2002-ben információnk szerint évi mintegy 1,5 milliárd forint értékben írt alá megállapodást a céggel az internetről letölthető, illetve CD formában kedvezményes áron megvásárolható szoftverekről. A főiskolák, egyetemek szervereiről tanár és diák, a közoktatásban csak tanár töltheti le és használhatja a programokat, akár otthoni számítógépén is. E licencek – a szükséges frissítésekkel együtt – három évre szóltak, majd 2005 februárjában új szerződést írtak alá, amely 2008 második hónapjában jár le. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) témában illetékes miniszteri biztosa, Csókay Ákos szerint azért szerződtek a Microsofttal, mert e cég tudta a legkedvezőbb áron biztosítani azokat a kliens és szerver oldali termékeket, amelyeket a közbeszerzési eljárásban megfogalmaztak.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet tavaly nyár óta szeretne további részleteket is megtudni az elvben közérdekű adatokat tartalmazó szerződésekről, ám az illetékes tárcák (a GKM és az igazságügy) azt követően sem reagáltak az igényre, hogy a nyáron Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is a nyilvánosságra hozatalra szólított fel. Nem véletlen az érdeklődés, hiszen a megállapodás az első perctől kezdve támadások kereszttüzében állt. Az alternatív szoftvergyártók sérelmezték ugyanis, miért csak egyetlen cég programjait vásárolja meg az állam. A legelső szerződés aláírásakor nem keresték meg például az irodai szoftverek terén az egyik legnagyobb konkurensnek számító Sun Microsystem képviselőit sem, bár – árulta el Szkurka János, a cég magyarországi igazgatója – a 2005-ös meghosszabbítást megelőzően már voltak informális tárgyalások az ügyben akkor illetékes Informatikai és Hírközlési Minisztériummal.
Viszont hivatalosan még egyetlen kormányzat sem kereste meg a nemzetközi Free Software Foundation magyarországi szervezetét (Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért). Mint Erdei Csaba elnök elmondta, ők többször jelezték a szaktárcának, hogy segítenének az iskolák szoftverellátásában, ám egyelőre nem kaptak felkérést. Jelenleg több ingyenes lehetőség is létezik olyan szabad szoftverekkel, amelyek az internetről letölthetőek (lásd a keretes írást). Erdei szerint a 22-es csapdájához hasonlítható az iskolákban a Microsoft-programok használata. A széles körű elterjedtség miatt azok, akik fiatalon ezekhez szoknak hozzá, döntési pozícióba kerülve nyilván a hasonlókat fogják előnyben részesíteni. A tisztaszoftver-program ugyanakkor nehezebb helyzetbe hozhatja például a kisvállalkozókat: ha az alkalmazottaik drága szoftvereken „nőnek fel”, s máshoz nem értenek, választhatnak az illegális használat vagy az erejükön felül megfizetett legális termék között. „A Campushoz hasonló egyezmények akkor is megérnék a Microsoftnak, ha ingyen adná a szoftvereket, sőt talán akkor is, ha fizetnie kellene értük” – vélekedik Erdei Csaba.
A Campus/School programok célkitűzései között elsősorban a jogtiszta használat szerepel. Egyúttal jogkövető és jogtisztelő magatartásra nevelő akcióról is van szó, amelynek így pedagógiai jelentősége is van – állítják a szaktárcánál. Ám felvethető úgy is a kérdés, miért az állam fizet azért, mert az ország polgárainak egy része illegálisan használ bizonyos szellemi termékeket. A Campus ráadásul a bírálói szerint nem ösztönzi az iskolákat arra, hogy komolyan foglalkozzanak a szoftverellátottsággal, mivel a programok számukra ingyenesek. Amennyiben saját büdzsével rendelkeznének az informatikai beszerzésekhez, fontosabb lenne számukra, hogy költséghatékony rendszert üzemeltessenek. A GKM a központosított beszerzést lapunknak azzal magyarázta, hogy így összességében sokkal alacsonyabb áron érhetők el a programok.
Szabad hozzáférés
Szinte korlátlan lehetőséget kínál mind a diákok, mind a tanárok számára az internet, amennyiben operációs rendszert, irodai vagy a tanulást segítő szoftvert keresnek. Például a http://legalsoft.tvn.hu oldal átfogó gyűjteményt tartalmaz az ingyenesen és legálisan használható programokról. Köztük találhatók magyarul „beszélő” Linux operációs rendszer, vírusirtók, tűzfalak és kémprogram-irtók, az Openoffice irodai programcsomag, valamint kép-, média- és weblap-szerkesztő programok. Letölthető programok garmadájáról tartalmaz linkeket a www.szoftver.lap.hu oldal is. Kifejezetten a diákokat célozza meg az Oktatási Minisztérium által javasolt Sulix.hu oldal, ahonnan többek között egy úgynevezett live-CD tölthető le, amelyet lemezre írva önálló operációs rendszerként tud használni a számítógép, telepítés nélkül, irodai szoftverekkel és internetes böngészővel együtt. A honlapon található egyéb szoftverek – mint például a matematikai, fizikai, kémiai, földrajzi és nyelvtanulási segédprogramok – az iskolai tanulásban segíthetnek. Több, fent említett programcsomag a minisztérium honlapjáról is letölthető.
Nem tudni ugyanakkor, pontosan hány darab szoftverért fizetett a magyar állam éveken át. Az egyetemi szerverekről letöltött szoftvereket pedig végképp nem lehet központilag nyilvántartani, azaz a kérdés adatvédelmi problémákat is felvet. A GKM-nek is csupán becslései vannak; ezek szerint évente a felsőoktatásban 400-500 ezer diák és 50 ezer oktató, a közoktatásban pedig mintegy 150 ezer oktató lehet jogosult ezen szoftverek használatára, nem beszélve a mintegy 6 ezer oktatási intézmény belső számítógépéről. Ez alapján úgy tűnik, szoftverenként
2-3 ezer forintnál nem kerül többe az adófizetőknek a teljes program, miközben a boltokban százezer forintnál is többért árulják a Microsoft teljes irodai szoftvercsomagját operációs rendszerrel együtt. Korábban az intézményi normatívából nem tudták kigazdálkodni az egyenkénti szoftverbeszerzések nagyon magas költségét, és értelemszerűen ezt a diákok sem mindig engedhették meg maguknak – érvelnek a minisztériumban. Az ingyenes alternatíva beszerzésének mellőzésére ez persze még mindig nem magyarázat.
NAGY TÉTELBEN. Mák Attila, a Microsoft Magyarország kormányzati ügyfélkapcsolati menedzsere más oldalról közelíti meg a témát. Az oktatási intézmények eddig is 90 százalék felett használtak Microsoft-féle szoftvereket, és a felmérések szerint a jövőben is használni szándékoznak ilyeneket. Korábban azonban nem, vagy nem teljes körűen fizettek az általuk használt programokért, ami jogi, etikai problémákat vet fel. Sarkítottan fogalmazva, akár az iskolák számítógéptermeit is be lehetett volna zárni emiatt. Ezt a helyzetet legalizálta a magyar állam azzal, hogy nagy tételben fizet a licencekért az oktatási intézmények helyett. Mák Attila nem tagadja, hogy az általa igen jutányosnak ítélt termékenkénti árban benne van az is, hogy a diákok megismerhetik a Microsoft-termékeket, majd később esetleg ilyenek megvásárlása mellett döntenek. Ezért az iskolai programokkal két cél, a legalizálás és a márkaismertetés egyaránt teljesül.
Arról, hogy a Campus és School programok hogyan folytatódnak jövő márciustól, egyelőre csak annyi tudható: a témában jelenleg illetékes GKM újabb három-, esetleg ötéves hosszabbítást tervez. A Microsofttal egyelőre csak elvi szinten folynak erről tárgyalások, de más szereplőkkel is felveszik a kapcsolatot. A minisztérium terveiben egyébként egy teljesen új alapokon nyugvó, olcsóbb és hosszabb időt átfogó program szerepel, amelyben több gyártó szoftverei vennének részt. Erre új közbeszerzési eljárást akarnak kiírni, független nemzetközi tanácsadó bevonásával. A cél megőrizni a központosított beszerzés kedvezőbb egységárait, de választási lehetőséget biztosítani a felhasználóknak is.