Túlélő töredékek

Az inkák fővárosát, Cuscót kifosztó, és a birodalom spanyolok általi leigázását végső sikerre vivő - amúgy írástudatlan - Francisco Pizarro bizonyára szakállába morgott volna egy hitetlenkedő carambát, azt hallván, hogy cirka ötszáz évvel később az általa dúsgazdag vadembereknek tekintett inkák európai múzeumok sztárkiállítóiként idézik majd meg az épp’ általa lerombolt hajdani dicsőségüket.


Igaz, nem a régi pompa aranytól csillogó díszletei között – azt addigra széthordják a conquistadorok és szorgalmas utódaik -, de a majdani, immár írástudó látogatók számára mégis látványosan, átélhetővé téve egy évezredes kultúra tárgyakban megőrzött történetét, amelynek ő, Lima megalapítója csak negatív mellékszereplője lehet.


Az elsősorban madridi és limai múzeumokból válogatott anyag a Szépművészeti Múzeumban olyan tárgyi leleteken keresztül mutatja be az andesi kultúra két és fél évezredét, amelyek többségében érdektelenek voltak Pizarro és társai számára. Az elmúlt évszázadok régészeti feltárásai során lenyűgöző mennyiségben kerültek napvilágra olyan használati tárgyak, amelyek segítségével részletekbe menően rekonstruálható a mai Peru területén valaha élt civilizációk mindennapi élete.



Figurális kerámiák és szakrális eszközök, fegyverek és ékszerek díszítményei – mind egy-egy kocka egy pompásan megrajzolt, ám teljesen soha végig nem olvasható képregényből, amely egy szokásaiban tőlünk nyilván már idegen, ám félelmei és vágyai tekintetében olykor nagyon is mainak tetsző nép történetéről mesél. A hajdani, Andok-béli mesterek már-már szertelen ábrázoló kedve lenyűgöző formagazdagsággal álmodott kanna kiöntőjére haragvó istent, edény alakjában szeretkező párt, szőttesre szent állatot. Időnként nehéz eldönteni, hogy a hol groteszk, hol inkább ijesztő figurákon a természetfölöttitől való félelem, vagy éppen a mindennapokat átható szenvedély sugárzik-e át.



Talán fölösleges is. Ott, az Andok csúcsai közelében ég és föld, örök és mulandó még a fejsze nyelén, a csésze fülén is összeért. A szeptember végéig látható kiállításán kicsiny tárgyakból áll össze egy hatalmas civilizáció arcképe, amely, ha töredékesen is, de sejtetni engedi, mit is ítéltek pusztulásra akkor, ötszáz éve a conquistadorok. Ha feltételezzük is, hogy ennek előbb vagy utóbb be kellett következnie, egy parányi portrészobor tekintete, egy tollakból szőtt kép világító színei azzal biztatják a látogatót, hogy ez esetben is maradt valami, amely minden hódítónál, a történelmi ember minden esendő akaratánál maradandóbbnak bizonyult. Valami kevés. Ha más nem, egy obszidián késen véletlenül tükröződő mosoly.


… és akkor megérkeztek az inkák. › Kincsek a spanyol hódítás előtti Peruból – a Szépművészeti Múzeum kiállítása › Nyitva: kedd-vasárnap 10-18 óráig › Megtekinthető: szeptember 30-ig