Adatkapusok

Ha ingyenessé válna a cégadat-szolgáltatás, akkor közpénzből kellene kifizetni ennek díját az igazságügyi tárcával szerződött magáncégnek. Utóbbi a versenytársak szerint drágán dolgozik.

Véletlenül lett az igazságügyi tárca házi informatikai szolgáltatója a Microsec Kft. Tizenhét évvel ezelőtt a Videoton által fejlesztett számítógépekkel szerelték fel az akkor alakuló cégbíróságokat, és olyan vállalatot kerestek, amelyik képes ezekből használható rendszert építeni. A Microsecnek pedig volt korábban némi kapcsolata a Videotonnal, no meg a tárcával is, de ez utóbbi részleteire ma már senki sem emlékszik. Mindenesetre a minisztérium és a cégbíróságok közötti informatikai rendszer kiépítésével megalapozták azt a viszonyt, amely 2002-ben, közbeszerzési eljáráson, határozatlan idejű szolgáltatói szerződést eredményezett.


A Microsec Kft. feladata a „házon” belüli, valamint az egyes kormányzati szervek, így például az adóhivatal, a vámhatóság, valamint más tárcák és az igazságügy közötti adatforgalom kezelése, továbbá az Országos Cégadat és Cégnyilvántartó Rendszerhez (OCCR) történő nyilvános hozzáférés biztosítása. „Mi kizárólag az adatközvetítést végezzük, ugyanis kell egy biztonsági kapu a cégbíróságok és a felhasználók között” – határozza meg szerepüket Dalos Mihály ügyvezető igazgató. Aki adatokat szeretne, akár saját felhasználásra, akár továbbértékesítésre, annak először a minisztériummal kell megállapodnia. Ezután köthet szerződést az adattovábbításra a Microsec céggel.

INGYENES KÖR. A minisztérium még a nyáron tette közzé, hogy rendeletet készít elő a cégadatok egy részének ingyenes hozzáféréséről, ám nem részletezte, hogy konkrétan milyen adatokról lenne szó. A szakmában mindenesetre ezt úgy értelmezték, hogy a cégek teljes pedigréje elérhetővé válna az interneten. A Microsec szakemberei szerint azonban ez kezelhetetlen mértékű forgalmat generált volna a szervereken. Ma úgy tűnik, csak az alapvető adatok – a székhely, a tőke nagysága, az ügyvezetők, esetleg a tagok, tulajdonosok – lesznek térítésmentesen elérhetők. Ez azonban aligha elegendő a kitűzött célok eléréséhez, egyebek mellett a körbetartozások visszaszorításához. A partner pénzügyi stabilitásának felméréséhez ugyanis elengedhetetlen az éves mérleg, ám lapzártánkkor úgy látszott, ezért az információért a jövőben is a cégbíróságokat, az igazságügyi tárca online rendszerét, illetve az adatkereskedők honlapjait kell majd felkeresni. Szerettük volna megismerni az igazságügy álláspontját, de a sajtóosztály azt közölte, hogy a három héten belül várható végleges döntés előtt a céginformációs üzlettel kapcsolatos egyéb kérdéseinket sem válaszolják meg.

„Érdekes, hogy több százmillió forintot hagytunk ott a minisztériumnál az adatokért, ennek ellenére a sajtóból kellett értesülnünk arról, hogy a cégadatokat ingyenesen elérhetővé kívánják tenni” – mondta Tóth Tamás, a cégadat-bizniszben érdekelt Opten Kft. ügyvezetője. Mint hozzátette, a tárca folyamatosan lebegteti ezt a tervet, amivel sikerült a piacot elbizonytalanítania. A helyzet szerinte egyértelműen a technikai szolgáltatónak kedvez, annak ugyanis mindegy, mi lesz a végső döntés. Az ingyenes adatlekérés forgalmi díját a tárca nyilván megfizeti majd e cég számára költségvetési forrásból. Ez egyébként még növelheti is a Microsec bevéte-
lét, hiszen egy-egy vállalkozás könnyebben kér adatot, ha az ingyen van, miközben más adatszolgáltatóktól elfordulhatnak az ügyfelei.

A Microsecnek nagyjából évi 100 millió forint árbevétele van a cégadatok forgalmazásából. A 2002-es közbeszerzési eljárás nyomán a társasággal kötött szerződést 2006-ban két alkalommal, januárban és novemberben is módosították. Eredetileg két részből tevődött össze az elszámolás, egy havi 2,5 millió forint nagyságrendű rendelkezésre állási, illetve egy adatforgalmi díjból. A legutolsó módosítástól kezdve azonban csak átalánydíjat fizet a tárca, havi 6 millió forintot. Ehhez jön még a 8 cégadat-kereskedőtől, valamint a többi felhasználótól származó bevétel, ám ennek nagyságát a Microsecnél nem árulták el. Utóbbiaknak a tényleges adatforgalomtól függő összeget számláznak.

A Microsec teljes árbevétele 2005-ben 905 millió forint volt, ez után 427 millió forint üzemi eredményt jelentett, vagyis csaknem 50 százalékos nyereségrátát ért el. (Megjegyzendő: az általuk működtetett rendszerben saját 2006-os beszámolójuk még nem volt hozzáférhető.)

A fenti eredménykimutatás lekéréséért egyébként adatszolgáltatás címén (a minisztériumnak) 417, az adatátvitelért (a Microsecnek) 360 forintot kell kifizetni, ugyanennyibe kerül a mérleg és a kiegészítő melléklet is. Ám ha nagyobb adatmennyiséget, például egy cégmásolatot töltünk le, az arányok jócskán eltolódhatnak az adatátvitel – vagyis a Microsec – javára.

BEÁGYAZÓDVA. Ez a rendszer 1989 óta működik. Akkor volt az első közbeszerzési eljárás, amelyen a Microsec határozott időre, három évre kapott megbízást. A következő, 2002-es közbeszerzési eljáráson már ez a cég volt az egyetlen ajánlattevő. Addigra olyan szinten „beágyazódtak” az igazságügyi intézményrendszerbe, hogy a kiírás technikai részét egyes versenytársak szerint maga a Microsec állította össze. Ezt felismerve a potenciális konkurensek nem adtak be ajánlatot. Jóllehet, azt az adatbiztonsági és adatkommunikációs szolgáltatást, amit ma e vállalattól vásárol az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, tucatnyi hazai vállalkozás képes volna nyújtani. Sőt, Balatoni György, a céginformációs üzletben szintén érdekelt Bull Magyarország Kft. vezetője szerint szükségtelen a Microsec által kiépített „házi” igazságügyi hálózat, fele költséggel és egyszerűbben is megoldható volna ez a feladat. Tóth Tamás érthetetlennek tartja, hogy a tárca öt éve miért nem versenyezteti meg időnként ezt a feladatot.

„A szerződés természetesen felmondható” – jegyzi meg Dalos Mihály, a Microsec ügyvezető igazgatója. A megállapodásban erre vonatkozóan csak a normál eseteket rögzítették, a minisztérium nem fogalmazott meg speciális elvárásokat, és nincs szó a szerződésben az együttműködés rendszeres értékeléséről, felülvizsgálatáról sem. A tárca illetékesét erről sem volt módunk megkérdezni.