Egyre kevesebb utazásra költhető jövedelemmel rendelkeznek a magyarok, összehasonlítva például a szlovákokkal vagy a csehekkel, nem is beszélve az osztrákokról. E mondat a SkyEurope légitársaság vezérigazgatójának „klaviatúrájából” származik, abból a levélből, amelyet a társaság budapesti dolgozóinak küldött. Jason Bitter ebben indokolta meg, miért is elkerülhetetlen a cég budapesti bázisának bezárása.
Ahogy az manapság szinte törvényszerű, az elvileg belső terjesztésre szánt levél már küldésének másnapján felkerült az internetre. Így nem csak a SkyEurope magyar munkavállalói, hanem a nyilvánosság is megismerhette a döntéshez vezető érveket. Ezek között szerepelnek azok a tények is, amelyek alapján már júliusi cikkünkben (Bázisszemlélet – Figyelő, 2007/30. szám) valószínűsítettük a kivonulást. Például az, hogy Béccsel vagy Prágával összevetve Budapesten jóval kisebb egy ülésre jutó bevétel érhető el, emellett drágább is innen Nyugat-Európába repülni a nagyobb távolság miatt. De a levélben akadnak olyan súlyos mondatok is, amelyek nem csak a légi közlekedési szegmens képviselői számára lehetnek érdekesek. Jason Bitter az adózást nem csak az emberek megtakarítását megcsapoló tényezők között említi, de azért is, mert ez tette versenyképtelenné a budapesti bázist például a pozsonyival összehasonlítva. Tényként említi az egyre rosszabb magyarországi gazdasági helyzetet, a piac erős szezonalitását, miként azt is, hogy az itteni reptérrel nem tudtak megállapodni alacsonyabb díjakról.
Sármellék fellélegzett
Néhány hétig úgy nézett ki, hogy novembertől márciusig akár le is lakatolhatják a sármelléki reptér bejáratát, hiszen a Ryanair bejelentette: szünetelteti mind frankfurti, mind londoni járatát. A múlt hét végén azonban már azt közölték, hogy beindult a jegyek értékesítése a téli szezonra, igaz, csak a heti három londoni járatra. Palkó Lajos, a reptér értékesítési és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy hosszú tárgyalások vezettek végül eredményre. A Ryanair híres arról, hogy a végsőkig versenyezteti a reptereket, Sármellék pedig elég kiszolgáltatott helyzetben van azzal, hogy a téli időszakban egyedül az ír cég közlekedtet oda menetrend szerinti járatot. Arról nincs publikus információ, hogy a Ryanair mit kért és kapott a járat megmaradásáért, de annak idején, az indításkor évi 50 millió forinttal járultak hozzá marketingköltségeihez a környék vállalkozásai és önkormányzatai. A járat megmaradása azért is nagy eredmény, mert a társaság – a magas reptéri díjak miatt – hat gépét is áthelyezi London-Stanstedről. Palkó Lajos most arra számít, hogy jövő nyáron nem csak a frankfurti járat indulhat újra, de olasz és skandináv desztinációt is hoz a Balatonra a Ryanair – a cég bázistérképére tekintve Milánóról és Stockholmról lehet szó. A Germanwings is újabb német városokról repülhet majd Sármellékre az idei két célállomás, Berlin és Köln után, de a SkyEurope odacsábításán is dolgoznak a helyi szakemberek.
MINIMÁLIS BŐVÍTÉS. Persze, ugyanezek a tényezők a másik budapesti bázist üzemeltető diszkontcéget, a Wizz Airt is sújtják. Ennek azonban „csak” az a következménye, hogy a társaság minimálisra szorította vissza az itteni bővítést. Amikor 2004-ben beindult a cég, 2 gépet hozott Budapestre a kezdeti 4-ből. Ma még mindig 2 van itt, holott a teljes flotta már 14 gépre bővült. Váradi József vezérigazgató januárban azt nyilatkozta lapunknak, hogy csak a vetélytársak kivonulása alkalmával lát lehetőséget a fejlődésre (Diszkontpárbaj – Figyelő, 2007/4. szám). Mégis, a SkyEurope eltűnése nyomán is csak minimális kapacitásbővítést tart gazdaságilag megalapozottnak: a Sky által elhagyott célállomások közül egyedül Milánóba indít járatokat a cég, több más helyen minimális járatsűrítést hajt végre.
Úgy tűnik, a magyar gazdaság és a fapados piac továbbra is együtt mozog: a nemzetközi trenddel szöges ellentétben már egy éve szűkül a hazai diszkontszegmens. Tavaly ősztől az EasyJet és az Air Berlin csökkentette jelentős mértékben budapesti járatainak számát, a Budapest Airport utasforgalmi statisztikái pedig nyáron is azt mutatták, hogy a megelőző 12 hónapra visszatekintve néhány százalékkal kisebb a fapados forgalom. (Az összforgalom is inkább stagnál: a nyarat a charterek mentették meg, az enyhe utasszám-növekedéshez csökkenő gépmozgásszám társult.) A bizonyos mutatók szerint piacvezető, mások szerint szorosan második budapesti diszkontcégnek számító SkyEurope távozásával hatalmasat bukhatna a szegmens, azonban a reptér és az utasok szerencséjére a Ryanair érkezése részben kompenzálni tudja a veszteséget.
Európa vezető diszkontcége eddig 7 célállomást jelentett be Budapestről, hetente 29 járata fog leszállni Ferihegyen. A SkyEurope gépei tavaly télen 45-50-szer indultak el hetente, mivel azonban a Ryanair több mint 20 százalékkal nagyobb befogadóképességű gépekkel repül, az utasszámcsökkenés – számításaink szerint – mintegy 30 százalékos lehet. Ha a Sky/Ryanair cserén túl figyelembe vesszük a Wizz bővítését, valamint egy új társaság, a Clickair megjelentését, akkor is biztosra vehető, hogy az idén télen bőven kétszámjegyű visszaesést szenved majd el a hazai fapados piac.
A SkyEurope távozásából az mindenképpen leszűrhető, hogy jelenleg a magyar piacban lényegében már csak Európa két ultra-low cost, vagyis különösen alacsony költséggel üzemelő cége lát fantáziát: már szinte biztos, hogy novembertől a piacvezető Wizz Air mögött a Ryanair egyből a második legnagyobb magyarországi fapadosként tűnik fel. Ebben a döntő tényező az ír cég London-Sármellék járata, ha ugyanis csak a fővárost nézzük, az EasyJet itteni kapacitása még párszáz utassal nagyobb a Ryanairénél (heti 36 járattal repül, igaz, gépei kisebb befogadóképességűek). Ha viszont a Ryanair nem áll le a bővítéssel, és a sármelléki reptér jövő nyári tervei is megvalósulnak (lásd a keretes írást), akkor Európa vezető fapados cége jövőre már a Wizz Air itteni első helyét is veszélyeztetheti.
ÚJ HELYZET. Persze az is logikus várakozás lehet, hogy az EasyJet fantáziáját megmozgatja a jelenlegi piaci helyzet. A SkyEurope üzleti modellje ugyanis leginkább a narancsszínű cégéhez hasonlít, hiszen mindkettő hasonló méretű gépekkel közlekedik központi repterekre. Az EasyJet Európáért felelős pr-igazgatója, Samatha Day a Figyelő kérdésére azt mondta, hogy a versenytárs kivonulása után jelenleg vizsgálják új útvonalak beindításának lehetőségét, az értékelés során azonban figyelembe kell venniük a magas reptéri díjakat és az alacsony keresletet is. Vagyis épp azon tényezőket, amelyek a főszerepet játszották a Sky távozásában.
A Ryanair vezérigazgató-helyettese csak lapzártánk után ismerteti Ferihegyen a további terveiket, az utasok szempontjából nézve azonban az már biztos, hogy október végétől alig marad olyan európai nagyváros, amelynek fő reptere elérhető lesz fapadossal Budapestről. A piac élére törő két cég ugyanis a másodlagos reptereket használja, ezekről pedig akár több óráig is eltarthat bebumlizni a központba.