Kész szerencse, hogy a napokban már Tömör professzor is beszállt a hazai pénzügyi oktatásba. Az egyik legnézettebb kereskedelmi televízió augusztus végén indított oktatósorozatától persze hiába várnánk, hogy a húsz darab „egyperces” révén hirtelen milliók válnak dörzsölt pénzügyi szakemberré, de talán megragad valami az alapfogalmakból. Márpedig az alapvetően reklámokból tájékozódó banki ügyfelek mostanában igencsak jól teszik, ha felvértezik magukat, az akciós betéti ajánlatok ugyanis a szokottnál is komplexebbek lettek.
A verseny nem véletlenül nagy: a kamatadó bevezetésének első évfordulóját még most is nagy küzdelem kíséri. A hitelintézetek ugyanis abban reménykednek – vélhetően nem is alaptalanul -, hogy az augusztusi akciódömpinggel nem érték el a potenciális ügyfelek mindegyikét, miáltal még szeptemberben is érdemes megpróbálni a frissen felszabadult pénzek újraelosztását. Tény, hogy a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) augusztusi statisztikái meglepő passzivitást mutattak: a hazai alapok mindössze 0,6 százalékkal bővültek, s ilyen csekély ütemet utoljára tavaly decemberben regisztráltak. Míg tavaly augusztusban 192 milliárd forintnyi friss pénzt toltak az alapokba a befektetők, az idén pusztán 26 milliárdra rúgott a friss tőke értéke. A banki betétek alakulásáról csak szeptember végén érkeznek majd a jegybanki statisztikák, de feltehető, hogy a megtakarítások e legnépszerűbb részpiacán is kulcsfontosságú lehet az ősz első hónapja.
POZÍCIÓERŐSÍTÉS. Nem csak abból a szempontból, hogy saját ügyfeleiket meg tudják-e tartani a bankok, hanem, hogy sikerül-e más befektetési formák rovására növelni piaci pozíciójukat. E tekintetben tavaly az OTP-csoport volt a törvényi változások egyik nagy vesztese (alapkezelője gálánsan átengedte piaci részesedésének 10 százalékát a konkurenciának, a lakossági bankbetétek terén pedig 2,6 százalékponttal apadt a dominanciája az év egészében), van tehát, mit behoznia.
A nyár végén indított, és még most is futó ajánlatok közül mégsem az OTP-é a legtetszetősebb, hanem az MKB Banké, amely bizonyos esetben a jegybanki alapkamat kétszeresénél is magasabb, 16 százalékos éves kamatot ír jóvá az ügyfél számláján. Persze nincs hosszú ingyenebéd: ez a szám csak a megtakarítási periódus első néhány hónapjára él, s hasonló a helyzet annak a további legalább kilenc hazai hitelintézetnek a termékeinél is, amelyeket szintén kétszámjegyű éves megtérüléssel hirdetnek (lásd a táblázatot). Egyre jobban terjednek a kombinált megtakarítási formák, valamint azok a bankbetétek, amelyek csak és kizárólag akkor kínálnak kiemelkedő kamatot, ha egy sor kitételnek eleget tesz az ügyfél. Például vállalja, hogy a lekötendő pénzt külső forrásból hozza a bankba (vagyis nem egy addigi lekötést forgat vissza ugyanannál a hitelintézetnél), gyakran használja a bankkártyáját vagy a hitelkártyáját, 4-5 csoportos beszedési megbízást ad a banknak, legalább 100-500 ezer, esetenként 1 millió forintot be tud fektetni, és kiteszi magát annak, hogy a szép kamat egy külső tényező – mondjuk egy meghatározott forint-euró árfolyam – teljesülése esetén válik csak valósággá.
ÁRUKAPCSOLÁS. A reklámokban feltűnő kiemelkedő kamat leggyakoribb feltétele ugyanakkor az, hogy a lekötött betét mellett befektetési jegyet, vagy a bank által kibocsátott kötvényt is vásároljon az ügyfél további 0,5-1 millió forint értékben (sőt, legújabban már mindháromfajta eszközt egyenlő arányban), miáltal hosszabb távra elkötelezi magát a banknál. Leginkább talán erre érdemes odafigyelniük a kisbefektetőknek, mielőtt ráharapnak egy 10-16 százalékos akciós ajánlatra. A vonzó hozam ugyanis mindig csak 2-3 hónapra szól, és ha nem mezei bankbetétről, hanem a ma divatos hibrid konstrukcióról van szó, akkor utána körülbelül felére-harmadára csökken a kamat, miközben a szerződés még 2-3 évig odaköti az ügyfelet. Sőt, ma már nem csak a kapcsolt konstrukcióknál, hanem egy „mezei” betétlekötésnél is ügyelnünk kell erre: az UniCredit 9 vagy 15 hónapra szóló akciós ajánlatánál is csak az első 60 napra jár az egyébként vonzó 11 százalék, a hátralévő 7-13 hónapra pedig már csak évi 6,25-6,65 százalék dukál.
A hirdetésekkel már csak emiatt is vigyázni kell, és némi időt – a netes korszakban is – muszáj rászánni a „tuti tipp” kiválasztására. Az interneten elérhető banki betétkeresőket tesztelve például azt tapasztaltuk, hogy az így elérhető toplisták elején azok az ajánlatok állnak, amelyek a saját böngészésünk eredményeként kapott lista végén kullogtak. A 11, 12 és 16 százalékos akciók valahogy nem kerültek a keresők találatai közé, így az efféle mankókra egyedül nem érdemes hagyatkozni. Panaszkodni is kár lenne miattuk, mint ahogy azért sem érdemes, ha valaki pusztán a reklámok alapján, meggondolatlanul ugrik fejest egy szerződésbe. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület pénzügyi szolgáltatási szakértői bizottságának elnöke azt mondja, ilyesfajta panaszokkal nem is foglalkoznak, hiszen a hirdetéseknek nem is lehet a célja a teljes körű tájékoztatás. Baj akkor van, ha már a bankfiókban, a konkrét szerződés megkötése előtt sem kap kielégítő felvilágosítást az ügyfél. Hogy ez a mostani akciós időszakban mennyire gyakori probléma, arról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének statisztikája árulkodik. Mint megtudtuk, a betéti konstrukciókra érkezett panaszok száma növekvő tendenciát mutat az utóbbi másfél évben. A tavaly feljegyzett adatokhoz képest az idén 45-60 százalékkal több az ilyen típusú reklamáció, igaz, ezen belül az elmúlt hónapok nem tűnnek kiugrónak.