Francia és olasz tudósok most a borszőlő, a Vitis vinifera faj, azon belül is a pinot noir genomját írták le teljes részletességgel – az eredménytől a nemesítésben és a betegségek elleni küzdelemben várnak áttörést.
A Vitis vinifera az a szőlőfaj, amelytől a legtöbb mai borszőlőváltozat származik, például a jellegzetes burgundi fajta, a pinot noir is, amelyet sajátos génállománya miatt a genomkutatók kísérleti alanyuknak választottak. Az elsősorban a franciaországi Evry városában, a Genoscope nevű génlaborban végzett vizsgálatok során ebben a fajtában több mint 30 ezer gént azonosítottak a tudósok, amelyeknek már a felületes áttekintése is elárulja, hogy a bogyós növény rendkívül gazdag a terpén- és tanninszármazékok szintetizálását irányító fehérjéket kódoló génekben. Ezek jelentősége ismert: a tanninok a szőlő – főként a vörös szemű fajták – héjában és magjában lévő fanyar ízű vegyületek, amelyek az érlelés során kialakuló aromákat adják. Ráadásul a bor jótékony egészségügyi hatásait is a tanninoknak tulajdonítják: állítólag rugalmassá teszik az érfalakat és csökkentik az érelmeszesedés kockázatát. A rengeteg terpén-gén kombinációja pedig rendkívüli számú íz kialakítását teszi lehetővé – ezek egzakt tanulmányozása is lehetővé válik most (még akkor is, ha közismert, hogy a gének kifejeződését, így az ízek alakulását is, a termőhely is alaposan befolyásolja). A génkönyvtár a szőlőbetegségek megelőzésében is segíthet: most már ugyanis konkrétan azonosíthatók az egyes rezisztenciákért felelős DNS szakaszok, ami ellenállóbb fajták nemesítéséhez vezethet. Sőt, az eredményekre épülve idővel akár génmódosított szőlő és bor is készülhet.