Diákok az ingatlanpiacon – bérelni vagy venni?

Bérelni, avagy vásárolni? Az egyetemi éveit idén elkezdő, illetve folytató hallgatók között egyre gyakrabban merül fel ez a kérdés, hiszen a bérleti árak emelkedésével párhuzamosan a kedvezőbbé váló ingatlanfinanszírozási lehetőségekkel szembesülhettek az elmúlt években. Egy kis fejszámolást végezve azt látjuk, hogy egy kisebb lakás bérletét 50 ezer forintnál alacsonyabban aligha ússza meg – hacsak nem többedmagával veszi ki az ingatlant –, amire a rezsiköltségek is rárakódnak. Ez pedig évi tíz hónapos ott tartózkodással, és ötéves képzéssel számolva akár a 3,5–4 millió forint isv lehet összesen.

Többen azonban úgy gondolhatják, inkább vállalják a havi hiteltörlesztést – ami adott esetben akár megegyezhet a bérleti díjjal is –, s ennek részbeni kompenzálására akár albérlőt is felvesznek. Nem beszélve arról, hogy az egyetemi éveket követően is kiadhatják a lakást, avagy kedvező áron értékesíthetik.

Előnyben a kis alapterület

Új tendencia tapasztalható elsősorban a Budapesten, illetve az ország nyugati felén tanuló diákok körében: a lakásvásárlás iránti igény folyamatosan nő. Budapesten a 40 négyzetméter körüli, 11 millió forintos értéket képviselő lakások a legnépszerűbbek, míg a vidéki egyetemi városokban (Pécs, Sopron, Miskolc, Szeged, Veszprém, Debrecen) az 50 négyzetméteres alapterület áll az első helyen, ami az árukat tekintve a 8-9 millió forint közötti kategóriába sorolható – derül ki az Otthon Centrum legújabb elemzéséből. A kisebb vidéki egyetemi városokban, mint például Székesfehérváron, Kecskeméten ugyanakkor továbbra is a bérlés dominál.

A befektetési célú ingatlanvásárlás felpörgését a kedvező finanszírozási lehetőségek bővülésével magyarázta lapunknak Orosz Erika, az Otthon Centrum munkatársa. A bankoknál ugyanis szinte „állandósultak” az akciók, amelyek között az egyszeri díjak átvállalásától a kamatakciókig minden „csábítási mód” fellelhető. Volt olyan hitelintézet, amely elengedte az értékbecslési, a közjegyzői díjat, mérsékelte a kezelési költséget, mások növelték a felvehető hitel összegét, illetve az igényelhető futamidőt.

A lakáshitelek mellett ráadásul a lakáslízinget igénylők körében is tapasztalható, hogy megnőtt a jelentős szülői pénzügyi támogatást élvező egyetemisták, főiskolások csoportja, akik ahelyett, hogy drága albérletet fizetnének havonta, inkább saját ingatlanuk megszerzésére fordítják ugyanazt az összeget. A lízing előnyének tekinthető ráadásul az is, hogy a magánszemélynek nem kell sem jövedelmet, sem munkaviszonyt igazolnia, a finanszírozás tisztán eszköz alapon történik.

—-A lényeg az egyetem közelsége—-

A hallgatók számára korántsem mindegy, hol található az ingatlan. Alapelv mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárosokban, hogy az egyetemhez közeli lakásokról legyen szó, s többeket az sem tántorít el, ha éppen panelről van szó.

A fővárosban az egyik legnépszerűbb kerület a XI. lett az egyetemisták körében, ahol 35-40 négyzetméteres panellakásokat 255, hasonló nagyságú társasházi lakásokat 270, míg új építésű ingatlanokat 390 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti áron lehet megvásárolni. Ennél valamivel olcsóbb árakkal találhatja szemben magát a fiatal a VIII. kerületben, ha használt társasházi lakás vásárlásában gondolkodik, hiszen az átlagos négyzetméterár 250 ezer forint, míg az új építésű lakások esetében 330 ezer forint. Az ugyancsak felkapottnak számító IX. kerületben a használt társasházak esetében 300, míg új építésűnél 320 ezer forint körül mozognak az átlagos négyzetméterárak.

Pécsett az Ifjúság út, a Sziget út környéke és Uránváros számít a legfrekventáltabbnak lakásvásárlás szempontjából. A FigyelőNet által megkérdezett pécsi ingatlanpiaci szakértők szerint a diákok elsősorban panellakásokat vásárolnak, jellemzően másfél szobásokat, s árban általában 9 millió forintig mennek el. – Aki eddig még nem talált magának lakást, az egyetem közelében 8 millió forintért kétszobás panellakást, vagy 10 millió forintért hasonló nagyságú téglaépítésű ingatlant is vásárolhat – nyilatkozta lapunknak a pécsi Sátor-Verő Kft. egyik munkatársa. Szegeden a belváros mellett Újszeged felkapott a fiatalok körében, ahonnan a városközpontba igen gyorsan be tudnak érni, ám ez esetben sem kívánnak 8-9 millió forintnál többet vásárlásra fordítani. Miskolc legkeresettebb városrészeinek a belváros, az Egyetemváros, a Győrikapu és Kiliáni lakótelep számít; a négyzetméterárak ezeken a helyeken 120–160 ezer forint körül alakulnak, de a belváros központi részein elérhetik a 200–220 ezer forintot is. Debrecenben a Pláza, illetve a belváros tartozik a legfrekventáltabb kerületek közé az egyetemek környéke után.

—-Bérlés: inkább többedmagával—-

A klasszikusnak számító, főbérlős lakásokat manapság már igyekeznek elkerülni a diákok, s inkább többen bérelnek közösen egy-egy lakást. A lényeg ez esetben is hasonló, mint lakásvásárlásnál: legyen közel a városközponthoz és az egyetemhez, a nagysága pedig ne haladja meg a másfél-két szobát, s a választásban aligha a minőség dominál.

Érdekes módon az ország nagyvárosaiban meglehetősen egységes a kép a bérleti díjakat illetően, négyzetméterenként 1100-1300 forintot számolnak fel a tulajdonosok, azaz egy kisebb lakást 40-50 ezer forintért adnak ki. Az átlagos bérleti díjakat nézve – egy 45 négyzetméteres lakás esetében – Debrecen kínálja a legjobb lehetőséget, hiszen havonta 47 ezer forinttal érdemes számolnia az érdeklődőnek. A városban az egyetemek, főiskolák környékén lehet a leggyorsabban kiadni a lakásokat – például a Kassai vagy Laktanya utcában, de népszerű a Debrecen Pláza környéke is – értesült lapunk a helyi ingatlanirodáktól. Az árak itt 35 ezer forinttól kezdődnek, de például 55-60 ezer forintért már jó állapotú és elhelyezkedésű, háromszobás lakást is ki lehet bérelni.

Szombathelyen igen nagy a kereslet a 35 ezer forinttól kezdve elérhető, 1-1,5 szobás lakások iránt. Pécsett a panelházakban másfél-két szobás, bútorozott lakásokat jellemzően 45-50 ezer forint közötti összegekért kínálnak, míg a városközponthoz és az egyetemekhez közeli lakások esetében az ár – a lakás minőségétől függően – akár a 70 ezer forintot is elérheti.

A fővárosban az egyetemek környezetében egy átlagos 45 négyzetméteres lakás havi bérleti díja – az elhelyezkedésétől függően – a vidékiekhez képest jóval nagyobb szórást mutat, 50 ezer forintért éppúgy lehet bérleti lehetőséget találni, mint 80 ezerért. A drágább kategóriába jellemzően a IX. kerület tartozik, míg a XI. kerületben 60 ezer forint a lakás átlagos bérleti díja. Igaz, a képet némileg színesíti a fővárosban tanuló külföldi diákok által tapasztalható kereslet, akik ragaszkodnak a belváros közelségéhez. Az egyetemisták általában a 80-120 ezer forintos kategóriában keresgélnek a budapesti albérleti kínálatban, rendszerint többedmagukkal – derül ki a Duna House elemzéséből. A tapasztalatok szerint a fővárosi ingatlanpiacon leginkább a norvég, svéd, ír, angol, izraeli és német állampolgárságú diákok fordulnak elő a legnagyobb számban, ám a déli területekről érkezők is igen sokan vannak.

Fővárosi lakásárak és -bérleti díjak 35-40 m2-es lakások esetében Használt lakások átlagára/m2 Új építésű lakások átlagára/m2 Leggyakoribb bérleti díj/hó VIII. 250 ezer Ft(társasházban) 330 ezer Ft 54 ezer Ft IX. 300 ezer Ft (társasházban) 320 ezer Ft 78 ezer Ft XI. 255 ezer Ft (panellakás) 270 ezer Ft (társasházban) 390 ezer Ft 60 ezer Ft