Mi, másodvonalbeliek

A villányi népnyelv a szerencsétlen jelzős szerkezetet a cuki portugizi kifejezésre javítva használja és illeszti bele a magyar nyelvbe.

A portugizi bőven termő, a legtöbb honi kékszőlővel szemben korai érésű (ez azért fontos, mert az északi borhatár közelében lévő, kontinentális magyar borvidékeken egy hűvös-esős, vacak évjáratban a kései kék fajták, mint mondjuk a cabernet sauvignon, nem érnek be, azaz vacak lesz a boruk is). A portugizi gyümölcsös, lágy, könnyű, egyszerű bort ad, a villányi borászok is ezt isszák hétköznap, és ebből adják el a legtöbbet. Sok kistermelő megélhetésének fő forrása e szerény jószág.

Szemes József 4,5 hektáros (plusz 2,5 felvásárlás) villányi kismester, akinek remek, nívós, kerek borok kerülnek ki műhelyéből. Panziójában rendre összegyűlnek a borászok egy jó kis halászlére, melyet a (szakács végzettségű) házigazda komponál, és a lelkesen focizó borászok saját szebbnél-szebb boraikkal ünneplik az Oportó SC öregfiúk csapatának egy-egy meccsét. Az Oportó SC olyasmi, mint az FC Porto. Szemes magát a villányi nagyokhoz képest „mi, másodvonalbeliek” névvel illeti, de borai teljesen jók, tiszták, koncentráltak. Ez a portugizije klasszikus old style bor, sötét rubin, intenzív, telt, gyümölcsös, eszenciája a tradicionális portugizinek, a maga gumis (talán a galluszsavra visszavezethető, főleg a tradicionális vörösborokban fel-feltűnő, leginkább az autó abroncsának szagára hajazó) illatával. Ez olyan, mint a jó rizlingben a petróleumtónus, amit még a kerozinhoz is szoktak hasonlítani: furán hangzik, de értékes vonása a bornak. Szemes portugizije tüzes jószág 13 százalékos alkoholjával, kicsit makrancosabb, mint a legtöbb gyümölcsös, könnyű villányi portugizi, 1320 forintért érhető el a vinotékákban.

Villányi Blauer Portugieser 2006,Szemes József › 13 % alkohol › Sötét rubin, intenzív, telt, gyümölcsös bor › 1320 forint