Tudálékos, a filmet a főcím alapján kritizáló esztétához hasonlította a kormányszóvivői iroda múlt heti közleménye Navracsics Tibort, a Fidesz képviselőcsoportjának az „újabb Gyurcsány-csomagtól” tartó vezetőjét. Azt csak a jövő dönti el, túlzás-e további megszorításokat vizionálni a kormányzati koordinációért felelős tárca nélküli miniszter, Draskovics Tibor asztalán fekvő – a hivatalos verzió szerint egyelőre csupán a gondolatkísérletek fázisában lévő – tervezet alapján. Az viszont bizonyos, hogy a veszprémi születésű jogász-politológus fantáziája mindig is jól működött. Már huszonévesen is látott például lehetőséget a politikában, s a rendszerváltás küszöbén végiglátogatta a színeit nyitogató politikai paletta szinte minden szereplőjét. Ebbe a sorba még az 1988 őszén megalakult – ám kérészéletűnek bizonyult – anarchista szervezetnél, az Autonómia Csoportnál tett kitérő is belefért.
A korai politikai debütálás végül elmaradt. Navracsics Tibor kénytelen volt az érvényesülés „szürkébb” módját választani, és erre az ELTE-n szerzett jogi oklevéllel a zsebében éppen a veszprémi városi bíróság mutatkozott a legalkalmasabbnak. A hazai pályán fogalmazóként elhelyezkedve két év leforgása alatt jutott el a bírói szakvizsgáig, de – ahogyan az akkori érzéseit a Figyelőnek nyilatkozva felidézte – „szenvedett, mint a kutya”. Ezért ingyenes óraadónak ajánlotta magát a veszprémi egyetemen. A két lábon állás jegyében ezzel egy időben a megyei önkormányzathoz szegődött kutatónak, s több – főként a regionalizmussal foglalkozó – tanulmánnyal hagyott lenyomatot ezen időszakáról.
HORVÁT FELMENŐK. Számos akkori dolgozatában tűnik fel a volt Jugoszlávia, majd Horvátország – nem véletlenül. Családi gyökerei ugyanis egészen a Dráva és a Mura összefolyásánál lévő faluig, Őrtilosig nyúlnak vissza. Manapság legfeljebb a Navracsics név, szerb és horvát nyelvismerete – amely mellesleg múlt heti újvidéki tárgyalásain is kapóra jött neki az újságírókkal folytatott beszélgetés során -, valamint egy zágrábi ösztöndíj árulkodik a felmenőkről. Utóbbiak közül édesapját kőkemény, de részrehajlástól mentes egykori pedagógusként, művelődési osztályvezetőként és tanácselnök-helyettesként tartják számon ma is Veszprémben, aki híven őrzi baloldali politikai beállítottságát. Ezt a tényt az 1994-ben politológusi végzettséget szerző Navracsics sosem titkolta. Szerepelt például a 2006-os választásokra készült szórólapokon is, amikor tágabb pátriája, Veszprém megye 7-es számú választókerületének egyéni képviselőjelöltjeként indult. Ám sem ez, sem pedig az egyik helyi internetes közéleti fórumon indult topic (Navracsics Tibor – Veszprém legnépszerűbb embere?) nem volt elég az egyéni mandátumhoz. Szocialista vetélytársa, a Medgyessy-kormányban, majd a Gyurcsány-kabinetben idegenforgalomért felelős politikai államtitkárként tevékenykedő Pál Béla 10 százalékpontot, azaz több mint 2700 szavazatot vert rá. Navracsics még szülővárosa negyven szavazóköréből is mindössze hétben tudott nyerni.
Az, hogy Orbán Viktor választások előtti kabinetfőnöke végül a Veszprém megyei területi listán szerzett mandátumot, senkit nem lepett meg. Az már sokkal többeket, amikor a Fidesz új frakcióvezetőjeként mutatták be a nyilvánosságnak. A Hírszerző című internetes portálnak adott interjújában nemrég ő maga is elismerte: „Korábban nemigen volt szokás, hogy egy újonnan megválasztott képviselő mandátuma első napján a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője legyen.” A kiválasztása persze nem volt éppen sétagalopp, utóvégre „utolsó utáni megoldásként jött szóba a neve a Fidesz vezérkarában” – nyugtázta a korabeli híreket lapunknak a párt egyik prominense. A tisztségre felkért Pokorni Zoltán és Varga Mihály nem állt kötélnek, ezért javasolta végül a pártelnök saját kipróbált emberét a pozícióra, annak ellenére, hogy mindaddig sosem szerepelt a frontvonalban. Kettejük szorosabb munkakapcsolata viszont nem volt új keletű: a Fidesz kormányzása idején Navracsics a Miniszterelnöki Hivatal sajtó- és információs főosztályát, majd a 2002-es választási vereséget követően a frakció politikai elemző osztályát vezette, mígnem egy évre rá Orbán kabinetfőnökévé lépett elő. Később a Polgári Kormányzás 2006 nevű munkacsoport vezetését bízták rá, ám a tanulmányhegyekből sosem lett valódi program.
Orbánnal a Parlamentben. Kilép-e a vezér mögül?
„Mivel általában tapasztalt politikust szokás a képviselőcsoport élére felkérni, Viktor nagy kockázatot vállalt Tiborral” – erősítette meg egy ellenzéki honatya, aki szerint Navracsics pozícióját erősíti, hogy felkérték, nem pedig ő hajtott a posztra. Ő maga egyébként azt nyilatkozta, azért vállalta el a felkérést, mivel a párt belső fórumain annyiszor érvelt a megújulás mellett, hogy nem mondhatott nemet. Egy internetes fórum vendége – aki egyetemista korában, majd kezdő egyetemi oktatóként „higgadt, okos, kompromisszumkész, finoman ironikus, rokonszenves embernek” ismerte meg „Navrát” – jó választásnak tartja őt a Fidesz szakpolitikai háttérembereinek összefogására. „Mindig az volt az érzésem, hogy szerencsésen kiegyensúlyozza a bennfentességet és egyfajta kívülállást. Már azzal is, hogy nem volt szakkollégista, ugyanakkor kölcsönösen becsülték egymást a jogász szakkollégium meghatározó alakjaival” – érzékeltette névtelenül az egyetemi kolléga azt, hogy a Fidesz vezérkarának Bibó-szakkollégiumi gyökerei máig olyannyira meghatározó jelentőségűek, hogy közvetve még Navracsics életét is befolyásolták.
Ezzel szemben a volt kabinetfőnököt magánemberként ismerők körében élénk csodálkozást váltott ki Orbán választása, miután a hirtelen lett politikus messze nem egy „bólogató János”. Egyszer például – még a Fidesz kormányzása idején – egy nagyobb baráti társaságban egy Fidesz-SZDSZ-koalíció nagyszerűségéről elmélkedett. Ezt a lehetőséget egyébként a Heti Válasznak adott tavaly őszi interjújában sem zárta ki – s ezúttal már nyilván egészen komolyan beszélt -, bár arra nem látott esélyt, hogy a szabad demokraták kilépnének a koalícióból.
Hogyan tudja efféle nyilatkozataival együtt elkerülni a „bajszos elődök” – Kövér László, Szájer József és Áder János – nyomdokaiba lépő frakcióvezető, hogy visszafogott értelmiségi habitusával ne kiáltsák ki a Fidesz díszliberálisának? Egy őt „privátim” ismerő forrásunk szerint a recept valójában egyszerű: Navracsics megvívja belül a maga vitáit, akár Orbánnal is, de képes alárendelni magát a közös döntésnek, s kifelé lojális arcot mutatni. „Fegyelmezett csapatjátékos” – ad tömör személyiségrajzot róla egyik párttársa.
EX KATEDRA VÉLEMÉNYEK. Az, hogy végül frontpolitikussá érett, talán politológusi körökben okozta a legcsekélyebb meglepetést. A hét éve politikatudományból PhD fokozatot szerző Navracsics a Magyar Politikatudományi Társaság aktív tagjaként többeknek is említést tett ambíciójáról, miszerint őt igazán a gyakorlati politizálás érdekli. Ezzel együtt hosszasan foglalkozott az elmélettel is: több egyetemen oktatott – jelenleg az ELTE-n tanít politikatudományt -, tanítványai szerint nem is rosszul. „Amikor a tanszékvezetőnek más elfoglaltsága akadt, több alkalommal ugrott be helyette, s tartott lebilincselő előadást fejből, segédeszközök nélkül” – idézi fel például egyik hajdani közgázos tanítványa az akkoriban tanársegédként ténykedő Navracsics figuráját. De a hírek szerint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán is – ahol az összehasonlító politika, európai belpolitika a szakterülete – ő az egyik legnépszerűbb tanár a diákok körében. Európai belpolitikáról szóló kötetét a hallgatók haszonnal forgatható tankönyvnek, kollégái pedig a témában eddig született egyik legjobb magyar nyelvű munkának titulálják. „Humoros, felkészült, jók az előadásai, és bár a vizsgákon szigorú, végtelenül korrekt, rengetegen írják nála a szakdolgozatukat” – ad imponáló személyleírást egy viszonylag frissen végzett tanítvány, aki szerint a 2002-es választások kampányidőszakában is csak elvétve maradt el órája. „Pedig a második forduló idejére eső vizsgaidőszakban szörnyen ideges volt” – emlékszik vissza az egykori diák.
Kordonbontás a Kossuth téren. Kedveli a média.
Egyik egyetemi kollégája szerint Navracsiccsal sem anyagi, sem erkölcsi értelemben nem szaladt el a ló azóta, hogy az egyetemet csak melléktevékenységnek tekinti. Mindezt tavalyi vagyonnyilatkozata is megerősíti. Ebben egy 2001-ben vett, 44 négyzetméteres VII. kerületi lakásról, egy tavaly óta meglévő Renault Clióról, és 4 millió forintnyi készpénzről számolt be; mindezt egy közel 2 milliós kölcsön gyengíti. Sokaknak szúrja mégis a szemét, hogy frakcióvezetőként is lefoglal egy egyetemi státust, és főállásért járó bruttó 291,6 ezer forintos havi fizetést vesz fel az ELTE-n, miközben egyéb tevékenysége alapján akár indokolt lenne, hogy csupán óraadó legyen. Számukra némi vigaszt nyújthat, hogy pártja limitálta a frakcióvezető mobiltelefon-keretét – igaz, a szerény összegnek csak nagy jóindulattal nevezhető havi 50 ezer forintban.
OSTROMLOTT MÉDIASZTÁR. A lapunk által megkérdezett médiaszakemberek szerint Navracsics jól irányzott megjelenéseivel viszonylag hamar országos ismertségre tett szert. Szemlátomást nem veti meg a közszereplést, gyakran fordul meg például a reggeli politikai tévéműsorokban. Mi több, az Este, a közétévé esti politikai adásának meghívottjaként látogatott a Szabadság térre tavaly szeptemberben akkor is, amikor végül az épületben bolyongva vészelte át – Juhász Ferenc MSZP-alelnökkel, Török Gábor politológussal és a kulturális műsorok főszerkesztőjével együtt – a székház ostromát. A médiaszereplések tehát ismertté tették, a népszerűségi indexe pedig a Szonda Ipsosnál a 38-44-es sávban mozog – ez alapján rokonszenv-pontszáma nagyjából Kiss Péter szocialista kancelláriaminiszterével, illetve Herényi Károly MDF-frakcióvezetőével egyezik meg.
Bár habitusa alapján a szalon- és tárgyalóképes fideszes politikustól a pártja által meghonosított politikai „dakotizmus” sem áll távol, előélete alapján a visszafogott, érvelő figurát várták tőle a politológusok. Ehhez képest újdonsült frakcióvezetőként alaposan „belecsapott a lecsóba”, amikor e pozíciójában egyik első televíziós fellépésén lebénázta a kormányt, majd az ez év eleji Kossuth téri kordonbontásnak Szájer József mellett ő lett a másik értelmi szerzője. Akik arra számítottak, hogy a frakcióvezetőséggel Orbán gyorsan eltünteti a süllyesztőben potenciális riválisát, csalódniuk kellett. A képviselőcsoport ez év májusában meghosszabbította Navracsics nemrég lejárt egyéves mandátumát, s ahogyan egyik párttársa fogalmaz: „Elmúlt egy egyértelműen sikeres esztendő, s nem látni rajta a jóllakottságot”. Szintén hoppon maradtak azok, akik arra számítottak, hogy az új frontember mohó, gyorsan kinövi a számára kialakított játékteret. „Miközben nyilvánosan nem konfrontálódik, taktikusan alakítgatja a saját mozgásterét” – ad elismerő értékelést teljesítményéről egyik munkatársa. Nem Orbán nélküli, de más Fideszt akar, ezért aztán soha nem is fog nekiesni „mesterének”, hiszen nem legyőzni, hanem meggyőzni akarja őt, és ez a jó taktika a pártban.
„Ha 2010-ben Orbánnal nyer a Fidesz, Navracsicsnak biztosnak tűnik a bársonyszék a kancelláriaminisztériumban. Ám ha még inkább megerősíti a frakciót, azzal megszilárdítja saját pozícióját, s könnyen előfordulhat, hogy maga Orbán fogja javasolni kormányfőjelöltnek” – állította lapunknak egy politológus. Különösen, ha lesznek olyan jelek, számok, amelyek „arról árulkodnak, hogy a vezér csak ront a Fidesz esélyein”.
Navracsics nyíltan valóban nem ment még szembe a párt első emberével. Noha részt vett például a Schmidt Mária által a Fidesz előtt álló alternatívákról rendezett viták elején, amint összeesküvés látszata lett a dolognak, kiszállt. Nyakig benne volt ugyanakkor a Jövőnk című vitairat kialakításában, amely a Fidesz választások utáni útkeresését szolgáló – nem utolsósorban általa elindított – öthónapos vitasorozatot összegzi, s amelyről mértékadó baloldali értelmiségiek, többek között Babarczy Eszter kultúrtörténész vagy Dessewffy Tibor társadalomkutató is elismerőleg nyilatkoztak. Márpedig e dokumentum közreadása politológusok szerint látens összeütközés volt Orbánnal. A pártelnök nemrégiben nyilatkozta, hogy „programokkal tele van a padlás (…) az új többségnek eszmére van szüksége”.
Ezzel szemben Navracsics arra készül, hogy a Jövőnkből november-december környékére elkészülhet egy választási program. Nem egyezik Orbánnal a véleményük a kormánnyal való együttműködés kérdésében sem, de ebben az ellenzéki képviselőcsoport vezetője nem talált kivetnivalót, mondván: a pártelnök megteheti, hogy nem egyezkedik a kormánypártokkal, a törvényhozás működését szem előtt tartó frakcióvezető viszont nem.