Tamás öt éve dohányzik rendszeresen, a napi adagja többnyire egy doboz cigaretta. Régebben próbálkozott már a leszokással, de komolyan csak nemrég szánta el magát újra erre a lépésre. „Természetesen tartok a légúti megbetegedésektől is, de főként gazdasági szempontok vezérelnek. Egyre drágább a cigaretta, ráadásul előbb-utóbb úgysem gyújthatok rá ott, ahol szeretnék” – mondja.
Az utóbbi fejlemény inkább előbb várható, mint utóbb. A közelmúltban hazánkban is megkezdődött a társadalmi vita az Egészségügyi Minisztérium és a civil szervezetek között a dohányzási tilalom bevezetéséről. Ez év májusában jelentették be, hogy hazánk is csatlakozik az Európai Bizottság Dohányfüstmentes Európáért Zöld Könyvéhez, amelynek célja, hogy 2009-re a tagállamok többségében szigorúan korlátozzák a nyilvános zárt helyeken történő dohányzást – így az éttermekben, kávézókban és kocsmákban is tilos lesz rágyújtani. Európában már több helyütt bevezették a teljes tilalmat. Az elsők Írország és Norvégia voltak 2004-ben, majd hozzájuk csatlakozott a többi közt Málta, Nagy-Britannia és Olaszország is. A tilalom nem csak a nemdohányzóknak kedvez, hanem a cigarettáról leszokni szándékozók számát is növeli. Egy tanulmány szerint a kaliforniai dohányosok közel fele vallja azt, hogy a tiltó intézkedések segítették a dohányzás abbahagyását. Írországban, ahol gyakorlatilag csak otthon lehet rágyújtani, a dohányosok aránya 5 százalékkal csökkent a tiltás bevezetése óta.
A magyarok gondolkodásmódja azonban más, így kérdéses, hogy a tapintat mennyire fogja befolyásolni a dohányzókat. Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) vezetője úgy gondolja, a tiltás akkor adhat lökést a leszokásnak, ha ehhez minden információt és segítséget megadnak. „Nem érhetünk el eredményeket a leszokás területén, ha csak a tiltást érzékelik az emberek” – mutat rá. Különböző akciótervek már léteznek, nemcsak a szaktárcánál, hanem több országos egészségügyi szervnél és civil szervezeteknél is; jelenleg ezek összehangolásán dolgoznak a minisztériumban. A leszokás támogatása éppoly fontos eleme az elképzeléseknek, mint a prevenció, az árszabályozás és a nemdohányzók védelme.
LESZOKÁSI MÓDOK. A leszokni vágyók egy része egyik napról a másikra leteszi a cigit, a többségnek azonban segítségre van szüksége. Erre a gyógyszeres kezelést és a viselkedésterápiát együtt alkalmazó tréningek tűnnek a legalkalmasabbnak, amelyeken a dohányzás okát, érzelmi hátterét is feltérképezik. Az ilyen foglalkozások leszokási aránya – 12 hónap elteltével – 40 százalékos. A Dohányzás vagy Egészség Központ orvosi módszereken alapuló, három hónapos terápiáját például 13 éve használják, s ma mintegy 140 egészségügyi intézményben érhető el, főleg tüdőgondozókban. A kliensek fél tucat viziten vesznek részt, mentálhigiénés tanácsokat kapnak, gyógyszeres kezelésben részesülnek. Tisztázzák a dohányzás okait, körülményeit és a nikotinfüggőség mértékét, majd ezek tükrében próbálnak segítséget nyújtani. Bár a statisztikák szerint ez az egyik leghatékonyabb leszokást segítő program, a forgalma mégis meglehetősen alacsony. Vadász Imre, a központ orvosa ennek okát a megfelelő tájékoztatás hiányában látja: „Nem ismerik eléggé az emberek a lehetőséget, propagandára pedig nincs pénz, holott fontos lenne a folyamatos, széles körű tájékoztatás.”
Vadász Imre a finanszírozási problémákra is felhívja a figyelmet. A nikotinpótló szereket vény nélkül is ki lehet váltani, a leszokást nagyban elősegítő – amúgy nem olcsó – vényköteles készítményeket viszont nem támogatja a társadalombiztosítás. Az esetleges változtatás a készülő minisztériumi akcióterv részeként ma még szintén a tanulmányozás fázisánál tart. Pedig kutatások azt mutatják, hogy a megvonási tünetek kiküszöbölése kétszeresére növeli a leszokás hatékonyságát – erre alkalmasak a gyógyszerek.
Az orvosok által felügyelt programokban gyakran használnak nikotinpótlókat, így nikotinos tapaszt vagy rágógumit, amelyekhez a magányos leszokók is előszeretettel nyúlnak. Ez azonban nem mindenkinél alkalmazható, ilyenkor lépnek be a képbe a vényköteles szerek. A dohányzás elleni harc egyik legújabb csodafegyvere az Európában az idén januárban törzskönyvezett, varenicline hatóanyagú gyógyszer, amely nem tartalmaz nikotint. Hatásmechanizmusa kettős: egyrészt megakadályozza az elvonási tünetek jelentkezését, másrészt blokkolja azt a kellemes érzést, mely dohányzás közben jelentkezik. Magyarországon a rendelést felkereső kliensek közel negyede használja, de ahogy terjed a „csodaszer” híre, úgy kérik egyre többen. Emellett már hazánkban is előfordul, hogy amennyiben a kezelőorvos úgy látja, antidepresszánsokat is bevetnek a leszokás érdekében.
ALTERNATÍVÁK. Ahogy az egészségmegőrzés területén általában, a dohányzásról való leszokásban is egyre népszerűbbek az úgynevezett alternatív megoldások. A cigarettával vívott harcban ezek közül a legelterjedtebbek a mágneses vagy biorezonanciás kezelések, amelyek azt ígérik: mindössze félórás kezelés után örökre búcsút inthetnek függőségüknek a páciensek. Szóba jöhet még az akupunktúrás leszoktatás és a hipnoterápia is, nem beszélve a különböző gyógyfüvekről. Az OEFI-nek nincsenek adatai a hagyományostól eltérő terápiák hatékonyságáról. „Lehet, hogy fantasztikusan hatnak, de ezt tudományos eredmények nem támasztják alá” – mondja Gábor Edina. A másik oldal hívei viszont szakmai rövidlátásnak tartják ezt a merev elzárkózást. Nem is szeretik az alternatív jelzőt, inkább komplementer kezelésnek nevezik terápiáikat. Hegyi Gabriella, a Yamamoto Intézet vezetője hangsúlyozza, hogy aki ilyesmivel foglalkozik, ismernie kell a hagyományos gyógyítást is; ő maga belgyógyászként foglalkozik a kínai orvoslással. „Az Európai Unió is igyekszik beépíteni a komplementer módszereket hagyományos ellátórendszerébe. Ezeket be kell engedni, és lehetőséget adni, hogy bizonyítsanak” – mondja a főorvos asszony. Az intézetben saját utánkövetéses adataik alapján 60-65 százalékos hatékonysággal segítenek pácienseiknek. (Egyébiránt az egészségügyi tárca nem zárkózik el az alternatív terápiáktól, mondván: ezek is beletartoznak a gyógyítás eszköztárába.)
Abban mindkét tábor hívei egyetértenek, hogy akaraterő nélkül nem megy a leszokás, s a társas támogatás is növeli az eredményességet. Magyarországon a csoportos leszoktató programok még nem igazán elterjedtek, ezért az OEFI tervei szerint első lépésként a leszoktató tréninget a munkahelyi egészségfejlesztő programok részeként próbálják majd eladni a cégeknek.