Szőke Szilárd Zsigmond 2004-ben végzett Temesváron; két és fél évig még az egyetemen maradt, majd leszerződött a Bosch budapesti fejlesztő központjához. „A cég 13 magyarországi leányvállalata folyamatosan keresi a képzett mérnököket” – indokolja Thomas E. Beyer, a Bosch-csoport magyarországi képviselője. A fővárosi központban jelenleg 80 státusz betöltetlen. A hatvani gyárba ugyanennyi, Miskolcon 70 diplomást vennének fel, ha lenne kit.
Az Audi Hungaria mintegy 200 mérnöki állást hirdetett meg, amikor új győri szerszámgyára 2005-ben megkezdte működését, de a pozíciókból 30 a mai napig betöltetlen. A Philips Magyarország Kft. pillanatnyilag több mérnököt is keres Székesfehérvárra, s a beszerzésre is műszaki területen jártas munkatársakat szeretne felvenni. „Hónapok óta nem találunk ilyet” – mondja Blazsevácz Péter, közép-és kelet-európai kommunikációs vezető.
ELAPADÓ FORRÁSOK. Mit tehet egy cég, ha a várva várt munkaerő nem olyan ütemben érkezik, ahogy számítottak rá? Lassíthatja a termelést, átcsoportosíthatja a várakozó projekteket, vagy kérhet segítséget az anyavállalattól, miként azt az Audi is tette. Amellett, hogy más cégektől vadászták a jelölteket és saját munkatársaik közül képeztek át mérnököket, ideiglenesen az anyavállalat is küldött nekik szakembereket. „Mivel Nyugat-Európában is általános a műszaki képzettségű munkaerő hiánya, idővel ez a forrás is elapad majd” – ecseteli a nehézségeket Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyi referens vezetője. Nem csak a jelentkező kevés, de a friss műszaki diplomával rendelkező fiatalok nem is felelnek meg mindenben a multik kívánságainak. A főiskolai, egyetemi hallgatók úgy tekintenek a szakmai gyakorlatra, mint egy felesleges kötelezettségre, amit a lehető legkönnyebben meg kell úszni. „Pedig az állásinterjún rákérdezünk, hogy az illető milyen cégnél, milyen folyamatokat ismert meg” – mondja Erb Eszter, a Grafton Technologies tanácsadója. A diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga-bizonyítványok sem mindig tükröznek valódi ismeretet. Sokan még a középiskolában szerzik meg a nyelvvizsgájukat, s az egyetemi évek alatt elfelejtik, amit tudtak. A Bosch magyarországi hr-esei például tízből hat jelentkezőt már az előzetes telefonbeszélgetés alkalmával kiszűrnek, mert képtelenek angolul vagy németül kommunikálni. Laczai Róbert, az At Work Személyzeti Tanácsadó ügyvezetője szerint további probléma, hogy a magyar munkavállalók nem szívesen költöznek más régióba, így a fővárostól messzebb fekvő területekre még kevesebben jelentkeznek. Ezt támasztják alá a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai is.
CSINÁLD MAGAD! Az egyforma problémákra a cégek hasonló megoldásokat keresnek. Az Audi például maga gondoskodik nyelvi képzésről. A vállalat emellett szoros kapcsolatot tart fenn a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel is, de még így is azt tapasztalják, hogy az egyébként színvonalas képzés nem mindig tud lépést tartani a gépipar technológiai fejlődésével. Ezért gyakran lemondanak arról, hogy minden igénynek azonnal megfelelő munkatársakat találjanak, és olyan fiatal diplomásokat keresnek, akiknek megvan az alapjuk ahhoz, hogy a vállalaton belül sajátítsák el a további ismereteket.
Az Electrolux szintén a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatokra alapoz. „Egyre korábbi évfolyamokat kell megcéloznunk, ha megfelelő jelölteket akarunk találni” – mondja Király Éva humánerőforrás-igazgató. A Delphi Calsonic balassagyarmati kompresszor gyárában pedig – mint Szabó Illés hr igazgató elmondta – úgy tudnak évi egy-két frissdiplomást alkalmazni, hogy folyamatosan hirdetik magukat a munkaerőpiacon.
A Philips Magyarország végső esetben külföldről, elsősorban Nyugat-Európából tölti be az üres helyeket. Ez akár többletköltséggel is járhat, de ha egy szakterületen nagy hiány mutatkozik, a magyarországi jelöltek bérigényei is annyira megemelkednek, hogy megközelítőleg hasonló költségekkel lehet számolni. A bérek egyébként is nőnek. Mint a Graftonnál elmondták, az idén bruttó 210 ezer forint alatt nem lehet kezdő mérnököt találni; tavaly még 180 ezer forint volt ez az összeg.
„Egyre több multi érdeklődik a szomszédos államok műszaki képzettségű munkavállalói iránt is” – számolt be tapasztalatairól Papp Júlia, a Szlovákiában és Romániában is jelen lévő P & Bert Management Consulting Group budapesti irodájának operatív vezetője. „Ám a magyar vállalatok ajánlata korántsem vonzó a romániai mérnököknek” – teszi hozzá Bojtos Tünde, a fejvadász cég temesvári irodájának vezetője. A mérnöki fizetések nagyjából megegyeznek az ittenivel, és az elhelyezkedés sem okoz problémát. Ahhoz, hogy megérje nekik átköltözni, megközelítőleg 30 százalékkal magasabb bért kellene kínálniuk a cégeknek. Szőke Szilárd Zsigmond is csak azért igazolt át Temesvárról Budapestre a Boschhoz, mert a szülei már évek óta itt élnek. „Ezt a bérszintet nem érném el Romániában, de az ottani árakhoz viszonyítva ezt az életszínvonalat valószínűleg igen” – indokolja, miért nem özönlenek ide a kollégái.
DRÁGA IMPORT. Hasonló jelenséggel szembesül az, aki Szlovákiából szeretne mérnököt toborozni. Szajkó Melinda, a P & Bert pozsonyi irodájának vezetője elmondta, hogy az elmúlt 5 évben a szlovák mérnökök fizetése elérte a magyar bérszínvonalat, miközben a kedvezőbb adózás miatt ott a bér nagyobb hányada marad a dolgozóknál. A „mérnökimport” így drága mulatság: a munkáltatók nem csak a magasabb bért adják meg, de támogatják vagy esetenként át is vállalják az egész család átköltöztetésének költségét, a letelepedésétől kezdve a gyerekek beiskolázásán át a házastárs munkába állásáig.
Mindazonáltal Thomas E. Beyer szerint a térségben még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet, mert a jelentkezők kis számát és nyelvtudásbeli hiányosságait kompenzálja a felsőoktatás magas színvonala. Ilyenformán a Bosch továbbra is versenyképesnek tartja hazánkat a beruházásokért folyó regionális versenyben.
(közreműködött: Hlavay Richárd)