Így van ez az eltérő hőmérsékletű és nyomású légtömegeket, vagyis a szeleket befogó turbinákban, a napelemekben és a biomassza elégetésénél is. Brit kutatók új fejlesztése, egy speciális erőmű azonban részben a Hold által keltett mozgások, az árapály energiáját is képes villamos energiává alakítani: az AWS Ocean Energy nevű skóciai cég által fejlesztett Archimedes Wave Swing, vagyis a hullámhinta talán a legígéretesebb ma tesztelt hullámerőmű.
A hullámok és az árapály-tevékenység során keltett mozgások nem olyan folyamatosak és egyirányúak, mint a szelek, vagy a folyók áramlása, így ezekre alapozva nemigen lehet forgó turbinákat üzemeltetni. A hasznosításhoz tehát mindenképp új felfogású mechanikai átalakító rendszerre van szükség. Ilyen lehet például az a pneumatikus megoldás, amelyet a vízfenékre rögzített hullámhintában alkalmaznak. A dugattyúhoz hasonló, két koncentrikus hengerből álló, bójaszerű szerkezet felső tagját gázzal töltötték meg; ez – a fölötte lévő vízoszlop magasságától, vagyis annak nyomásától függően – föl-le mozog az alsó, rögzített csövön. E pumpálás pedig egy beépített lineáris – vagyis nem forgó – generátort működtet. A hullámhinta külön előnye, hogy a víz felszíne alatt dolgozik, azaz kevéssé érzékeny a különösen erős viharok rombolására.
A prototípust a skót fejlesztők már sikerrel tesztelték, az első, öt bójából álló nagyobb erőművet pedig jövőre próbálnák ki. Számításaik szerint egy 50 ezres város ellátásához mintegy 100 hintára van szükség, amelyek nagyjából fél négyzetkilométernyi tengerfeneket foglalnának el.