Milyen kilátásokkal vették át a portugálok az Európai Unió soros elnökségét 2007 júliusában Németországtól? Nos, a helyzet kihívásokkal teli, de már nem reménytelen. „A németek megkerülték a Jóreménység fokát, nyitva az út Indiába; majd meglátjuk, odaérünk-e” – érzékeltette Fransisco Henriques da Silva, Portugália budapesti nagykövete egy minapi sajtóbeszélgetésen, hogy még igencsak viharos út áll hazája előtt, ha az idén tető alá akarja hozni az EU új alapszerződését. A portugál azonban igazi hajós nemzet, amely kész dacolni az elemekkel. Már július 23-ára összehívták például azt az új kormányközi konferenciát, amely a két éve elbukott uniós alkotmánytervezet örökébe lépő reformszerződést hivatott formába önteni. Az októberi lisszaboni csúcson pedig a kész szöveget már alá is akarják íratni a tagországok állam- és kormányfőivel. Tagadhatatlanul ambiciózus célkitűzés, hiszen – mint emlékezetes – az alkotmányos szerződés szövegét annak idején a nemzeti és európai politikusokból álló Konvent több mint egyéves munkával dolgozta ki. Az újabb kilenc hónapig tartó kormányközi konferencián aztán a tagállamok ízekre szedték a tervezetet, de így is csak egy olyan szöveget sikerült papírra vetni, amelyet a francia és holland népszavazás végül megvétózott.
A német-portugál-szlovén trió Barroso elnökkel. Egy irányba tekintenek. Fotó: Reuters
EGYEZTETÉSKÉNYSZER. A portugál elnökség azonban nem csupán az alapszerződést illetően bizakodó, számos más célt is kitűzött maga elé (lásd külön), amelyekben szintén előrelépést akar elérni. Nincs egyedül. Az unió az eddigi gyakorlat szerinti féléves elnökségekből azt a következtetést szűrte le, hogy érdemes lenne kiküszöbölni a gyakori prioritásváltásokat, ezért úgy döntött, hogy szorosabb együttműködésre kötelezi az elnöki teendőket egymás után ellátó három országot. Ezért az előző félévi elnök, Németország tavaly már Portugáliával, illetve a stafétabotot 2008 januárjában átvevő Szlovéniával együtt határozta meg, milyen kérdések kerüljenek előtérbe hármójuk másfél esztendei regnálása idején. S hogy az egyes eltérő szempontok ilyetén összehangolása mennyire hasznos lesz a későbbiekben, arra már az elmúlt félév is számos példával szolgált. Így például a szomszédságpolitikában Németországnak nyilván más orientációja lett volna, mint a délebbre fekvő, s egész más kihívásokkal szembesülő Portugáliának. „A közösen kidolgozott program viszont nagyon jó egyensúlyt teremtett” – hangsúlyozza Walter Hassman, a budapesti német nagykövet helyettese. Másfelől az együttműködés szavatolja azt is, hogy a német elnökség alatt elért környezetvédelmi megállapodásokat a következő egy évben Portugália és Szlovénia is kiemelten viszi tovább.
Amennyiben az új alapszerződés valóban még a 2009-es európai parlamenti választások előtt életbe lép, akkor Magyarország 2011 első félévében már az új rendszerben veheti át – Spanyolországgal és Belgiummal közösen – az EU-elnökséget. Akkorra az uniót közösen irányító hármaknak Walter Hassman szerint már nem lesz szükségük saját féléves programokra, csupán egy, a közös másfél esztendőt átölelő tervre. Ráadásul az EU-nak addigra lesz egy megválasztott elnöke, vagyis az egész rotációs alapú országelnökség egyfajta európai kormányként működik majd.
Lisszaboni ambíciók
Portugália az uniós reformszerződés formába öntése mellett is tartalmas EU-elnökségre készül.
VERSENYKÉPESSÉG. A legutóbbi portugál elnökség idején, 2000-ben Lissza-bonban elfogadott, az Európai Unió versenyképességét erősíteni hivatott gazdasági program-nak új lendületet szeretnének adni.
NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁS. Lisszabon valódi tartalmat kíván adni az „EU mint globális szereplő” szlogen-nek, ezért az év végéig csúcstalál-kozót hív össze Kínával, Oroszor-szággal, Ukrajnával, Indiával és Brazíliával (ez utóbbit július 4-én már meg is rendezték), illetve Afrikával, amely kontinens vezetőivel az EU intézményes keretek között utoljára hét évvel ezelőtt ült tárgyalóasztalhoz.
BŐVÍTÉS FOLYTATÁSA. A portugál elnökség fel akarja gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, mivel úgy véli, már így is veszélyes folyamatok indultak el Törökországban az EU „húzd meg, ereszd meg” taktikája miatt.
SCHENGEN. Portugália biztosítani akarja, hogy az év végére az unió új tagállamai – Bulgária és Románia kivéte-lével – beléphesse-nek a határőrizeti rendszerbe.
MAGYAR DILEMMÁK. Ami Magyarországot illeti, nem árt emlékeztetni, hogy 2010 tavaszán országgyűlési választások lesznek hazánkban. Ez azt jelenti, hogy az elnökséget megelőző esztendő első fele a kampányról szól majd, a második pedig az új kormány hivatalba lépéséről és az azt óhatatlanul követő személycserékről. Kulcskérdés tehát, hogy a kormány a következő egy-két évben miként válogatja ki az elnökségi feladatokra készülő hivatalnokokat és diplomatákat. „Bízom benne, hogy lesz józan politikai kompromisszum, így a választások sem veszélyeztetik majd az ország felkészülését az EU-elnöki teendőkre” – jelentette ki a Figyelő kérdésre Iványi Gábor, a külügyminisztérium uniós ügyekért felelős szakállamtitkára. Szerinte garancia lehet, hogy a felkészülést széles társadalmi egyeztetés kíséri majd: a kormányzat együttműködik az Országgyűléssel, a parlamenti pártokkal, az önkormányzatokkal, a gazdasági és kulturális szférával és a civil szervezetekkel.
A ráhangolódás azért is sürgető, mert Magyarországnak a hármas elnökség új szabálya értelmében már 2010 januárjától részt kell vennie a spanyolokkal és a belgákkal közös program kidolgozásában. Márpedig a szóban forgó másfél évben olyan nagy feladatok várnak az elnökségre, mint az unió 2014-2020-as keretköltségvetéséről szóló vita elindítása, a lisszaboni stratégia folytatásának kidolgozása, és előreláthatólag Horvátország felvétele. Június végén ezért megalakult a magyar EU-elnökség kormánybizottsága – amelyben a miniszterelnök mellett többek között a külügyi és a pénzügyi tárca vezetője is részt vesz -, és már meg is kezdték az első tárgyalásokat a két leendő társelnök országgal. A kormány pedig az év végére össze akarja állítani azt a csapatot, amelynek tagjai már úgy képviselhetik hazánkat az EU tanácsának 250 munkacsoportjában, hogy tudják: 2011 első felében ők vezetik majd az üléseket.
Rajtuk kívül az elnökség idején szükség lesz még minden munkacsoportban a magyar érdekeket képviselő tisztviselőre is, illetve meg kell növelni a brüsszeli EU-képviseleten, valamint a minisztériumokban az uniós jogszabályok kidolgozásán dolgozó munkatársak számát. „A szükséges 1000-1200 szakember többsége a közigazgatásból kerül ki, a kívülről érkezők száma legfeljebb 100-200 lesz” – tájékoztatott a tervekről a szakállamtitkár. Hozzátette: a munkatársak szakmai és nyelvi képzése 2008 elején kezdődik, és 2009 végéig tart majd.