Kellemetlen meglepetés érte nemrég azt a naiv vásárlót, aki budapesti lakásában bekapcsolta vadonatúj digitális rádiókészülékét. A csaknem 30 ezer forintért beszerzett „kütyü” egyetlen fogható adót sem talált. Bár a fővárosban a kísérleti adás már 1995 vége óta megy, a műsorokat csak két adóberendezés szórja, ráadásul kis teljesítménnyel, így a jelek a példában említett, a „Keleti és a Blaha között” lakó vevő készülékének nem voltak elég erősek.
PUHA PÁLYÁZAT. A tesztet az Antenna Hungária (AH) Zrt. és a Magyar Rádió (MR) Zrt. indította. Előbbi a sugárzáshoz szükséges hálózatot (vagyis a két adóberendezést és azok elhelyezését), utóbbi pedig a műsorokat adja a projekthez. A helyzet hamarosan változhat, a kísérleti adást ugyanis felválthatja az éles rendszer. „Az országos lefedettséget biztosító digitális rádió-műsorszóró hálózat szolgáltatóját a jogszabály szerint pályázatni kell, a kiírást pedig legkésőbb október végéig kell közzétennie a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak” – mondja Márton György szóvivő. A váltásának az adott lökést, hogy tavasszal megszületett a politikai egyezség a földfelszíni tévésugárzás digitális átállásáról (Pártcsatornák – Figyelő, 2007/24. szám), s az ennek hatására júniusban megszavazott törvénybe a rádió is bekerült.
Egy „átlagos fülű” hallgató az analóg URH és a digitális adás között kevés különbséget észlel. Vajon mi készteti majd arra, hogy a drága digitális készülékre váltson?
A tévék és a rádiók digitalizálása között azonban fontos különbségek vannak. A tévézés esetében a szabályozás megtiltja, hogy egy kézben legyen a műsorok készítése és a digitális hálózat üzemeltetése, vagyis a tévéadók – függetlenül attól, hogy közszolgálatiak vagy kereskedelmiek – nem is indulhatnak el a szolgáltatót kiválasztó pályázaton. A háttérben az a megfontolás áll, amely szerint félő, hogy a műsorszórói jogokkal rendelkező műsorkészítő (tévécsatorna) a saját adását (vagy adásait) preferálja másokkal szemben. A rádiózásra viszont puhább szabályok vonatkoznak; ebben kivételt tettek a közszolgálattal, vagyis az MR az ősszel akár a hálózati üzemeltetői posztért is versenybe szállhat. Nem kizárt tehát, hogy Magyarországon az állami tulajdonban lévő közszolgálati rádió lesz a digitális infrastruktúra kiépítője, tulajdonosa, és a kereskedelmi versenytárak műsorszóró cége is. Persze a tenderen várhatóan pont az AH lesz az MR legnagyobb versenytársa. „Nem törekszünk arra, hogy a partnereink versenytársa legyünk, de minden digitális átállással kapcsolatos lehetőség iránt érdeklődünk” – erősítette meg a Figyelőnek Tóth András, a cég szóvivője.
Egyelőre azonban erősen vitatható, hogy üzleti szempontból egyáltalán fajsúlyos kérdés-e a digitális rádiózás. Elvileg az lenne, hiszen a tévézéshez hasonlóan a digitalizálás több adó sugárzását teszi lehetővé jobb minőségben – azaz a piaci lehetőségek bővülésével kecsegtet. A valóság azonban ennél borúsabb. Az alapvető problémák a készülékek árával kezdődnek. Már egy sima konyhai rádió is 10-15 ezer forintba kerül, a vételre alkalmas Hi-Fi mini-tornyok ennél kissé drágábbak, az autósoknak pedig legalább 30 ezer forintos új készülékekre kellene cserélniük a jelenlegi analóg vevőiket. A nemzetközi tapasztalatok szerint erre csak akkor hajlandóak, ha sokkal jobb minőséget és bővülő adóválasztékot kapnak cserébe. Ez eddig Európában csak Angliában sikerült, máshol az átállás alig halad, és Magyarországon sem túl jók a kilátások.
Az őszi pályázat nyertese ugyanis csak 8-9 rádióadó sugárzására alkalmas frekvenciasávhoz jut. Ráadásul a törvény szerint a három közszolgálati adót (Kossuth, Petőfi és Bartók), és a Katolikus Rádiót kötelező lesz adnia. Természetesen az utóbbi adó nincs megnevezve a jogszabályban, de az ügyes „körülírásnak” szakértők szerint csak ez a médium felel meg. Információink szerint a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) lobbija áll a háttérben. Míg tévés fronton a Hír Tv és az ATV szabályozói favorizálásával a másik négy parlamenti párt alkut kötött, a paktumból kimaradó kereszténydemokraták már csak választóik kedvenc rádiójának előnybehozásával vigasztalódhattak.
PÁRHUZAMOSSÁG. Mindenesetre a digitális rendszerben így már csak 4-5 kereskedelmi rádiónak marad szabad hely. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 2009 végén lejár a Sláger és a Danubius Rádió analóg koncessziója, ezeket meghosszabbítani nem lehet, és egyelőre nincs döntés arról, mi lesz a frekvenciák sorsa. Ezzel várhatóan az úgynevezett Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia foglalkozik majd, lapunkat azonban a Kormányszóvivői Iroda csak arról tájékoztatta, hogy a részletek egyelőre nem nyilvánosak. Mindenesetre a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az analóg rádiós műsorszórást még jó pár évig nem lehet lekapcsolni, mert nem lehet több tízezer forintos digitális készülékek beszerzésére kötelezni a lakosságot.
Az analóg és a digitális szórás így várhatóan párhuzamosan megy majd, és csak az kérdéses, hogy az analóg koncesszióval rendelkező adókat kötelezik vagy ösztönzik-e a digitális adásra is. Ha viszont az országos analóg kereskedelmi adók (jelenleg a Sláger és a Danubius Rádió, de 2009 után lehet, hogy más csatornák) a digitális rendszerben is benne lesznek, akkor már csak 2-3 hely marad az (analóghoz képest) új adóknak, vagy olyanoknak, amelyek ma még nem rendelkeznek országos lefedettséggel, és épp így szeretnék ezt elérni. Ebben az esetben viszont aligha teljesülhet a siker egyik záloga, vagyis a kínálat jelentős bővülése, esetleg teljesen új, bizonyos rétegeket megszólító speciális tartalmú csatornák megjelenése.
Mi több, az eddigi tapasztalatok szerint egy „átlagos fülű” hallgató az analóg URH és a digitális adás között vajmi kevés különbséget észlel. A kérdés így nyitva marad: hasonlóan jó minőség és hasonló adókínálat mellett miért váltson valaki egyáltalán a drága digitális készülékekre?
Főbb digitális rádiós formák
DAB.
Jelenleg a legelterjedtebb forma Európában a digitális hangműsorszórás (Digital Audio Broadcasting – DAB). Az analóg sugárzáshoz hasonló felépítésű, külön hálózatot igényel. Magyarországon három frekvenciatartományban üzemeltethető, egyenként legfeljebb 8-10 adással. Az egyik tartomány szolgáltatóját az ősszel pályáztatják, a másik kettő tendereztetése csak évek múlva várható. A vételhez külön DAB rádiók szükségesek, amelyek léteznek autóba szerelhető, Hi-Fi torony, konyhai és hordozható „zsebrádió” formában is.
DVB-H. A digitális videoműsor-szórás kézi készülékekre (Digital Video Broadcasting for Handhelds – DVB-H) nevű szisztéma a mobiltelefonokra sugárzott digitális televíziózás frekvenciáján keresztül nyújtott szolgáltatás, annak rádiós modulja. Hazánkban az év második felében választják ki a hálózat üzemeltetőjét, amelynek lehetősége lesz ilyen rendszerű rádiós sugárzásra (erre azonban nem kötelezik). Jellemzően a mobiltelefonokkal és más mobil eszközökkel lehet majd fogni, és nincs megkötés arra, hogy a közszolgálati rádiókat is továbbítani kell rajta. Legfeljebb 8-10 rádióadás sugárzására alkalmas.
INTERNET. Az internetes rádiók is digitális formában terjednek, a sugárzáshoz képest azonban hátrányuk, hogy számítógéphez és netes kapcsolathoz kötöttek. Amennyiben valaki mobilizálni szeretné az internetes rádióadókat, akkor mobiltelefonos internet-előfizetésre van szüksége, a használat viszont nagy adatforgalmat generál, amely egyelőre drágává teszi ezt a megoldást. Magyarországon jelenleg csak a Vodafone kínál adatforgalomtól független csomagot, havi 5 ezer forintért. A cég szerint a mobilos-internetes rádiózás „érdekes lehetőség”, de rövid távon még biztosan marginális szerepben marad.