Komolyra fordítva

Tirana-ügyként vonult be az E-spell Nonstop Kft. kollektív emlékezetébe az az eset, amikor albániai terjeszkedésének előkészítéséhez az OTP Bank azonnali hatállyal anyanyelvi tolmácsot rendelt. „Nem baj, ha a sors néha lehetetlennek látszó feladatok leplében jelenik meg, csak azért, hogy meg lehessen sejteni, hol húzódnak az emberi teljesítőképesség határai” – gondolta Bán Miklós ügyvezető igazgató, és vállalta a kihívást. Szerencséjére, a Magyarországon albán nyelvű tolmácsként bejegyzett két személy egyike éppen Tirana közelében tartózkodott, s így ő időben odaért a tárgyalások helyszínére. Az akvizíció mégsem jött létre – de ebben már nem az E-spell Nonstop Kft. volt a hibás.

Fotó: Sárosi Zoltán

SZÜKSÉGBŐL ERÉNY. Két közgazdászból, egy pszichológusból és egy pályaelhagyó bölcsészből verbuválódott az a csapat, amely 1999-ben létrehozta a fordítóirodát. Összefűzte őket a barátság, és az is, hogy mindannyian jól tudtak angolul. A cégalapítás előtt ketten fordításból és nyelvtanításból éltek, a két közgazdásznak pedig egy kommunikációs ügynöksége volt. Utóbbinak rendszeresen fordításokra volt szüksége, méghozzá gyakran azonnal és jó minőségben, amit a piacon lévő szolgáltatóknál csak üggyel-bajjal találtak meg. Ez az igény szülte végül a négy fiatal összefogását. Vagyis egy hiányállapotból született meg az ötlet, hogy olyan irodát alapítanak, amely ki tudja elégíteni az ilyen – sőt, akár ennél is speciálisabb – igényeket.

Összehívták néhány multinacionális cégnél dolgozó barátjukat, majd egy közös bejglizés során megkérdezték őket, mit várnának egy fordítóirodától. Csupa olyan dolgot mondtak, ami akkor nem volt elérhető. „Éjjel-nappali készenlétet, jó minőséget, gyorsaságot, account-rendszerű kiszolgálást és egyszerű árstruktúrát” – sorolja Bán Miklós. Ezek alapján határozta meg a négy fiatal a cég üzletpolitikáját: a legjobb fordítókkal dolgoznak, jobban megfizetve őket, mint a konkurencia, minden szöveget lektoráltatnak, és online is felvesznek rendeléseket. „Exkluzív szolgáltatásokat kínáltak, amit exkluzívan is áraztak” – mondja Hemera Annette, a Skrivanek fordítóiroda régióigazgatója, aki ezzel együtt elismeri a konkurens cég által végzett szolgáltatás ár/érték arányának méltányosságát.

ELEFÁNT A HATÁRON. A magas árakhoz felhúztak egy akkoriban szokatlanul professzionális vizuális arculatot, emiatt a megrendelők néha azt hitték, hogy egy nemzetközi fordítóvállalat magyar fiókcégéről van szó. Sokaknak mindazonáltal nem ez a rafinéria tetszett, hanem az éjjel-nappali rendelkezésre-állás. Az éjszakai műszak számos szórakoztató történettel szolgált. Legkedvesebb anekdotájuk, amikor a vonal túlsó végén az Eötvös Cirkusz tulajdonosa kért segítséget. A műsorukban szereplő elefántot ugyanis nem engedték át a határon, mert az állat egészségügyi papírjai nem voltak meg német nyelven. Az extrém szolgáltatásért Bán csapata nem fogadott el pénzt, a munkát vészhelyzetben nyújtott elsősegélyként fogták fel.

Az E-spell második „életciklusa” kezdetén, 2002-ben a négy tulajdonosból három kiszállt a napi teendőkből, és az ügyvezetést Bán egyedül vitte tovább Ezt fizikailag sem bírta – elkezdett hát alkalmazottakat fölvenni. Ettől fogva folyamatosan növekedett a cég: projektmenedzserek, belső fordítók, lektorok, programozók érkeztek. Ma a 25 fős csapat, mintegy 300 fős külső fordítógárdával, ötven nyelven szolgáltat.

Ahogy a cég piaci részesedése a prémium szegmensben nőtt, mind több magánszemély, kis- és középvállalkozás talált rájuk. „Ezek a megrendelők vagy nem tudtak megfizetni bennünket, vagy mi utasítottuk vissza őket úgy, hogy ajánlottunk nekik egy olcsóbb konkurenst.” Bánék idővel rájöttek, érdemes lehajolni az aprópénzért is. Mivel a tulajdonosok az E-spell márkát nem kívánták lejjebb pozícionálni, elhatározták, hogy alapítanak egy „fapados” fordítóirodát. Hamar kiderült azonban, hogy az új cég felfuttatására az E-spellen belül nincs menedzsment-kapacitás. Ekkor jött két frissen végzett közgazdász lány, akik azzal keresték meg az E-spellt, hogy kicsi, olcsó fordítóirodájuk alvállalkozóként bedolgozna nekik. Bánt ez az opció nem érdekelte, de egy héttel később ajánlatot tett a kisebb iroda 80 százalékának felvásárlására. A lányok 20 százalékot tartottak meg, és egyikük elvállalta az ügyvezetést. Hogy az aprópénz nem is bizonyult annyira aprónak, mutatja, hogy az E-spell csoport alá betagozódó, Afford Kft. néven nyolcfős csapattal működő „fapados” iroda 2007-ben várhatóan 100 millió forintos forgalmat produkál.

GO WEST. Az előremutatónak ígérkező szakosodás jegyében Bán négy divízióra osztotta a cég tevékenységét. Létrejött az E-spell Finance, az E-spell Medical, az E-spell Legal és az E-spell IT. A cég az első három területen jól teljesített, de az is nyilvánvalóvá vált, hogy ahhoz, hogy az IT-szektorba be lehessen törni, olyan informatikai tudásra van szükség, amely ekkor házon belül nem volt meg. Megvolt viszont az akkor még más cégnél dolgozó programozó matematikus és nyelvész Faragó Gábornak. A szakember átcsábítása után a négy eredeti tulajdonos vele vitte ki külön cégbe az E-spell IT részlegét, ahol Faragó 20 százalékos tulajdonos lett. A cég az ő segítségével látta be, hogy a komoly pénz a piacon nem a szimpla fordításokban, hanem a webhely- és szoftverhonosításban van. Ezt az irányt célozták meg maguknak, ami jó döntésnek bizonyult: e divízió árbevétele ma már magasabb, mint a másik háromé együttvéve. A cég munkája az iGo navigációs szoftver lokalizációja 42 nyelvre, vagy az iWiW honosítása 14 nyelven.

A hazai piac után a következő logikus lépés a nemzetközi porondra lépés lett. Faragó közvetítésével beszálltak a Milengo Inc.-be, egy amerikai székhelyű részvénytársaságba, amelyet velük együtt immár 16 ország 16 honosító cége tulajdonol. A Milengo révén amerikai IT cégeket igyekeznek megszerezni ügyfélnek, olyan nagyvállalatokat, amelyek nemzeti irodákkal nem állnának szóba, mivel csak globális partnerekkel dolgozhatnak.