Másfél napos év

Bizonyítékuk egészen 1995-ig nem volt arra a csillagászoknak, hogy a Naprendszeren kívül is léteznek bolygók, mert, bár létezésüket feltételezték, csak ekkor fedezték fel az első ilyen úgynevezett exoplanétát.

Azóta viszont csaknem háromszáz továbbit találtak már, köztük igen szokatlan, a Naprendszerben megismertektől alaposan eltérő bolygókat is. Ilyen a nemrég felfedezett TrES-3 jelzésű exobolygó is: ez attól különleges, hogy keringési ciklusa csupán 31 óra.
A TrES-3-at a bolygóátvonulás jelenségének segítségével kapta lencsevégre egy nemzetközi kutatócsoport, vagyis akkor, amikor csillagának fényes korongja előtt áthaladva csekély, ám mérhető fényességcsökkenést okozott.


Mint kiderült, az új égitest rendkívül gyorsan forog központi csillaga körül: egy teljes ciklus megtételéhez mindössze másfél földi napra van szüksége. A ma ismert legrövidebb keringésű exobolygón, a tavaly felfedezett SWEEPS nevűn egyébként még ennél is gyorsabban, mindössze 10 óra telik el egy ottani esztendő. A két égitest közös tulajdonsága viszont, hogy meglehetősen közel keringenek központi csillagukhoz, és elég nagyok: méretük a Jupiterét is meghaladja, ám sűrűségük alacsony.

A tőlünk mintegy 800 fényévnyire keringő égitestet kicsi, mindössze 10 centiméteres átmérőjű távcsövekből álló hálózattal azonosították a Trans-Atlantic Exoplanet Survey (TrES) nevű program kutatói, akik kifejezetten az exoplanéták felderítésére specializálódtak. A most megismert planéta létezését persze más távcsövekkel, köztük a Keck teleszkóppal is igazolták, és azt az Arizona állam területén működő Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) teleszkópok is észlelték – ezekkel tavaly a magyar Bakos Gáspár az eddig ismert legkisebb sűrűségű exoplanétát, a HAT-P-1-et fedezte fel.

Címkék: Hetilap: K+F