Egyelőre nem érdekeltek a Mol vezetői abban, hogy a társaság ellenőrzését bárkinek átadják – legalábbis az elemzők szerint. „Mihez kezdene egy zsák pénzzel Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató? Otthon ülne?” – teszi fel egyikük a kérdést, továbbá azzal érvel, hogy egyrészt még fiatalok, másrészt a részvényopciójuk sokkal inkább arra motiválja őket, hogy tovább növeljék az árfolyamot. Márpedig a magyar olajtársaságban még a Gazpromnak is igencsak körülményes meghatározó részesedést szerezni a Mol menedzsmentjének támogatása nélkül, ugyanis közel 24 százalékos a sajátrészvény-pakett. A Merrill Lynch nemrég mégis épp ezzel a csomaggal hozta hírbe az orosz óriáscéget.
A befektetési bank szerint kézenfekvő volna, ha a Mol és a Gazprom közösen pályázna az oroszországi kitermelési lehetőségekre, ahogyan az az Udmurtnyefty esetében is történt, és a magyar olajcég társulhatna a Gazpromnyefttyel is, az állami gáztársaság kihasználatlan olajmezőinek kitermelésére. A Gazprom ma kizárólag a gázmezőkre koncentrál, de a hírek szerint igen komoly olajkészleteken is rajta tartja a kezét. Igaz, a Figyelőnek Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója cáfolta, hogy a Gazprommal bármiféle együttműködésről tárgyalnának. Kizárólag egy magyarországi gáztárolási projektben partnerek, és esetleg majdan a Kék Áramlat vezeték építésében fognak együttműködni. Hivatalosan a két társaság viszonya „kiegyensúlyozott”. A cégekhez közeli forrásaink viszont bizonyos kérdésekben éles szembenállásról számoltak be.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint sem indokolt egy óriásbefektető megjelenése a Molban. „Túl van tőkésítve a társaság, az utóbbi időben egyre nagyobb gond, hogy a gázüzlet eladásából befolyt bevételt sem költötték még el” – mondja. A sok cáfolat és ésszerű érv ellenére mégis tartja magát a feltételezés, hogy a Gazprom rövidesen beszáll a Molba. Ezt erősítette, hogy Medget Rahimkulov, a Kafijat Zrt. révén 5 százalék fölé emelte részesedését a magyar olajtársaságban. Közismert olaj- és gázipari körökben, hogy a hazánkban élő orosz milliárdos igen szoros és jó kapcsolatban volt a Gazprom előző vezetésével. Orosz energiaipari üzleti körökből a Figyelő úgy értesült, hogy bár a jelenlegi vezetéssel hűvös a viszonya, mégis kész segíteni a Gazpromot egy jelentősebb Mol-pakett megszerzésében. A Figyelő érdeklődésére Rahimkulov nem cáfolta, hogy 10 százalékos érdekeltséget kíván szerezni a Molban, de munkatársai útján közölte: e fölé nem szándékozik menni.
A SZÁLAK ÖSSZEÉRNEK. Egyes elemzők szerint az orosz gázgigászt azért nem érdekelheti a Mol, mert a magyar társaság kivonult a gázüzletből. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gázszállításban megtartotta pozícióit, és a tárolásban is vannak tervei, még az 1,2 milliárd köbméteres stratégiai tározó megépítése és üzemeltetése mellett is. A logisztika a gázüzlet leginkább kiszámítható, többnyire szabályozott árakon működő része, ezért a befektetések megtérülése garantált, és tisztes jövedelmet biztosít. A Kék Áramlat és a Nabucco vezetéktervek Magyarországot egyébként is felértékelték, jóllehet a Gazprom a minap az osztrák OMV-vel is szándéknyilatkozatot írt alá egy regionális gázkereskedelmi központ felállítására. Cseppet sem mellékes viszont, hogy az osztrák olajcégnek 10 százalékos részesedése van a Molban, itt tehát a szálak összeérnek.
A Gazprom folyamatosan vásárol Európában, szénhidrogén-kutatási projektjeinek gazdaságossá tételéhez ugyanis szüksége van a piacokra. Ezeket pedig csak a közvetlen, tulajdonosi jelenlétével tudja garantálni, mert Brüsszel az orosz mellett egyre inkább igyekszik alternatív beszerzési forrásokat becsatornázni az uniós piacra.