Minden az üzletelésről szól Antwerpen évszázados gyémántnegyedében. A szűk utcákon a kereskedők csak biccentéssel köszöntik egymást, miközben élénken mobiltelefonálnak. Egy fekete kalapos haszid zsidó férfi csillámló kövekkel teli átlátszó zacskót húz elő a kabátja alól, s hevesen igyekszik rábeszélni egy potenciális vásárlót, hogy vegye meg az árut. Egy közeli kávéházban ketten egymásnak adogatják a nagyítót, amellyel a csészéik közé kirakott gyémántokat vizsgálják.
Újabban azonban a pezsgéshez félelem is vegyül. Az elmúlt másfél évben a rendőrség számos alkalommal tartott házkutatást az irodákban, dokumentumokat és drágaköveket foglalva le, hogy azok bizonyítékul szolgálhassanak a pénzmosással és adóelkerüléssel kapcsolatos nyomozásokban. Bár a razziák a gyémánttal foglalkozó közel 2 ezer antwerpeni kereskedőházból kevesebb mint 20-at érintettek, a rendőrség így is több tízmillió dollár értékű gyémántot foglalt le. A feszültséget csak fokozza, hogy a teljes világpiaci gyémántkínálat felét adó De Beers Group kereskedelmi részlege figyelmeztette az antwerpeni kereskedőket: kizárhatja őket vevőköréből, ha nem tartják be az ágazat pénzmosás elleni szabályait. A hatóságok elszántsága pedig nem lankad, annak ellenére sem, hogy decemberben egy kereskedő szívrohamban meghalt, amikor a rendőrök átkutatták a lakását, mire a többi kereskedő tiltakozásul egy napra lezárta a negyedet.
MENEKÜL AZ ÜZLET. A nyomás hatására a szállítók és a vásárlók egyaránt elkezdtek átszállingózni a rivális gyémántkereskedelmi központokba: Dubaiba, Indiába és Izraelbe. A nyersgyémánt-forgalom, amely az antwerpeni kereskedelem zömét adja, áprilisban 20 százalékkal visszaesett márciushoz képest, igaz, az egy évvel korábbinál még így is magasabb volt.
Tény, hogy az évi 70 milliárd dolláros globális gyémántüzlet távolról sem makulátlan. A szállítás könnyű, ugyanakkor az áruk mozgása nehezen nyomon követhető, így a gyémántot a gyógyszercsempészettől a terrorizmusig előszeretettel használják törvénytelen tevékenységek finanszírozására. „A gyémántipar nagyon titokzatos. Óriási pénzösszegeket lehet mozgatni, és viszonylag egyszerű hamisan feltüntetni a szállítmányok értékét” – mutat rá a korábban az ENSZ gyémántkereskedelmet vizsgáló csoportjában dolgozó Alex Vines, aki jelenleg a brit Royal Institute of International Affairs Afrika-programját vezeti.
A belga hatóságok nem nyilatkoznak a nyomozásról. Mindazonáltal az antwerpeni kereskedelmet felügyelő, kvázi kormányzati szervként működő Hoge Raad voor Diamant (Gyémánt Nagytanács) szerint a mostani razziák előzménye az, hogy vizsgálat indult a gyémántszállítással foglalkozó Monstrey Worldwide Services társaság ellen. A rendőrség még 2005 októberében csapott le a cégre, s pénzmosás gyanújával őrizetbe vette annak tulajdonosát. A Monstrey azóta lehúzta a rolót, annyit azonban tudni lehet, hogy a rendőrök lefoglalták legalább 16, a cég ügyfélkörébe tartozó kereskedő készleteit is.
Antwerpen a világ első számú gyémántkereskedelmi központja, de a kereskedők attól tartanak, hogy a rendőrségi akciók miatt elveszítheti ezt a pozícióját. Az első gyémánttőzsde még a XV. században nyílt meg, s bár ma a csiszolást és a fényezést döntően Kínában és más olcsó bérű országokban végzik, a világ teljes nyersgyémánt-forgalmának 80 százaléka jelenleg is keresztülmegy Antwerpenen. „Ha eltűnnek a városból a nyersgyémántok, végünk van” – mondja a belga Koen Smets, aki helyi kereskedőktől vásárol gyémántokat, majd az árut egy kínai üzembe küldi tovább megmunkálásra. Az elmúlt tíz év átrendezte az erőviszonyokat, ahogyan az egyre nagyobb számban megjelenő indiaiak átvették a meghatározó kereskedőcsoport szerepét az ortodox zsidóktól. „De most mindannyian egy hajóban ülünk” – hangoztatja Ziv Knoll, egy harmadik generációs zsidó kereskedő, hozzátéve, hogy sok társáról tud, akik már áttették székhelyüket Dubaiba vagy Tel-Avivba.