A svédországi Lund egyetemének mérnökei pedig most a denevérek tanulmányozásától várnak új ötleteket az ornitopterek tervezéséhez; ehhez szélcsatornában vizsgálják az állatokat.
A repülőgépek tervezésének története során a mérnökök, ha nem is tudatosan, de gyakran alkalmaztak az élővilágban már létező megoldásokat. A repülők szárnyainak végének elforgatásával végrehajtott kormányzás például a madarak röptén alapul, ezért is gondolják a svéd tudósok, hogy a denevérek alaposabb ismerete is hasznos megoldások kidolgozásához vezethet.
Az már régóta ismert, hogy a denevérek a madaraktól eltérő technikát alkalmazva repülnek. Pergamenszerű bőrrel borított szárnyuk ugyanis jóval hajlékonyabb, mint a tollal fedett, és a levegőt itt-ott áteresztő végtag. A bőregér-karok működését ezért már sokszor alaposan kielemezték nagysebességű kamerákkal készített felvételeken. Ezek például megmutatták, hogyan mozdul el és fordul hátra a szárny felfelé csapáskor, hogy mérsékelje a testet lefelé nyomó erőket. A svéd kutatók e megfigyeléseket most szélcsatornában végzett mérésekkel is kiegészítették, amelyekkel a szárnyak körül kialakuló légörvényeket vizsgálták. E kísérletek során egy kistestű denevért nektárral csalogattak a kamerák közelébe, amely a levegőbe porlasztott vízpára gomolygását rögzítette. Ez alapján a kutatók az ornitopterek szárnyának fejlesztéséhez várnak ötleteket; az eredményeken alapulva a University of Southern California mérnökeivel együttműködve fejlesztenének új típusú repülőgépet.